1 I love Yahweh, because he listens to my voice,

and my cries for mercy.

2 Because he has turned his ear to me,

therefore I will call on him as long as I live.

3 The cords of death surrounded me,

the pains of Sheol got a hold of me.

I found trouble and sorrow.

4 Then I called on Yahweh’s name:

"Yahweh, I beg you, deliver my soul."

5 Yahweh is gracious and righteous.

Yes, our God is merciful.

6 Yahweh preserves the simple.

I was brought low, and he saved me.

7 Return to your rest, my soul,

for Yahweh has dealt bountifully with you.

8 For you have delivered my soul from death,

my eyes from tears,

and my feet from falling.

9 I will walk before Yahweh in the land of the living.

10 I believed, therefore I said,

"I was greatly afflicted."

11 I said in my haste,

"All people are liars."

12 What will I give to Yahweh for all his benefits toward me?

13 I will take the cup of salvation, and call on Yahweh’s name.

14 I will pay my vows to Yahweh,

yes, in the presence of all his people.

15 Precious in Yahweh’s sight is the death of his saints.

16 Yahweh, truly I am your servant.

I am your servant, the son of your servant girl.

You have freed me from my chains.

17 I will offer to you the sacrifice of thanksgiving,

and will call on Yahweh’s name.

18 I will pay my vows to Yahweh,

yes, in the presence of all his people,

19 in the courts of Yahweh’s house,

in the middle of you, Jerusalem.

Praise Yah!

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

2 Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.

3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.

4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

6 Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.

7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:

9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.

10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.

11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?

13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.

14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.

15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.

16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,

19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!