1 Give thanks to Yahweh, for he is good,
for his loving kindness endures forever.
2 Let the redeemed by Yahweh say so,
whom he has redeemed from the hand of the adversary,
3 and gathered out of the lands,
from the east and from the west,
from the north and from the south.
4 They wandered in the wilderness in a desert way.
They found no city to live in.
5 Hungry and thirsty,
their soul fainted in them.
6 Then they cried to Yahweh in their trouble,
and he delivered them out of their distresses.
7 He led them also by a straight way,
that they might go to a city to live in.
8 Let them praise Yahweh for his loving kindness,
for his wonderful deeds to the children of men!
9 For he satisfies the longing soul.
He fills the hungry soul with good.
10 Some sat in darkness and in the shadow of death,
being bound in affliction and iron,
11 because they rebelled against the words of God,
and condemned the counsel of the Most High.
12 Therefore he brought down their heart with labor.
They fell down, and there was no one to help.
13 Then they cried to Yahweh in their trouble,
and he saved them out of their distresses.
14 He brought them out of darkness and the shadow of death,
and broke away their chains.
15 Let them praise Yahweh for his loving kindness,
for his wonderful deeds to the children of men!
16 For he has broken the gates of bronze,
and cut through bars of iron.
17 Fools are afflicted because of their disobedience,
and because of their iniquities.
18 Their soul abhors all kinds of food.
They draw near to the gates of death.
19 Then they cry to Yahweh in their trouble,
and he saves them out of their distresses.
20 He sends his word, and heals them,
and delivers them from their graves.
21 Let them praise Yahweh for his loving kindness,
for his wonderful deeds to the children of men!
22 Let them offer the sacrifices of thanksgiving,
and declare his deeds with singing.
23 Those who go down to the sea in ships,
who do business in great waters,
24 these see Yahweh’s deeds,
and his wonders in the deep.
25 For he commands, and raises the stormy wind,
which lifts up its waves.
26 They mount up to the sky; they go down again to the depths.
Their soul melts away because of trouble.
27 They reel back and forth, and stagger like a drunken man,
and are at their wits’ end.
28 Then they cry to Yahweh in their trouble,
and he brings them out of their distress.
29 He makes the storm a calm,
so that its waves are still.
30 Then they are glad because it is calm,
so he brings them to their desired haven.
31 Let them praise Yahweh for his loving kindness,
for his wonderful deeds for the children of men!
32 Let them exalt him also in the assembly of the people,
and praise him in the seat of the elders.
33 He turns rivers into a desert,
water springs into a thirsty ground,
34 and a fruitful land into a salt waste,
for the wickedness of those who dwell in it.
35 He turns a desert into a pool of water,
and a dry land into water springs.
36 There he makes the hungry live,
that they may prepare a city to live in,
37 sow fields, plant vineyards,
and reap the fruits of increase.
38 He blesses them also, so that they are multiplied greatly.
He doesn’t allow their livestock to decrease.
39 Again, they are diminished and bowed down
through oppression, trouble, and sorrow.
40 He pours contempt on princes,
and causes them to wander in a trackless waste.
41 Yet he lifts the needy out of their affliction,
and increases their families like a flock.
42 The upright will see it, and be glad.
All the wicked will shut their mouths.
43 Whoever is wise will pay attention to these things.
They will consider the loving kindnesses of Yahweh.
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme.
2 [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezébõl;
3 És a kiket összegyûjtött a [különbözõ] földekrõl: napkelet és napnyugot felõl, északról és a tenger felõl.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.
7 És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhezõ lelket betölté jóval!
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 Azért megalázta az õ szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá õket.
14 Kihozá õket a setétségbõl és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.
18 Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.
20 Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.
21 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!
23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az õ csodáit a mélységben.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára.
31 Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!
32 És magasztalják fel õt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék õt a vének ülésében!
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 Gyümölcstermõ földet meddõ földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 És telepített oda éhezõket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 És mezõket vetének be és szõlõket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 És megáldá õket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserûség miatt.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta õket út nélkül való kietlenben.
41 De felemelé a nyomorultat az ínségbõl, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az õ száját.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!