1 Yahweh is my light and my salvation.

Whom shall I fear?

Yahweh is the strength of my life.

Of whom shall I be afraid?

2 When evildoers came at me to eat up my flesh,

even my adversaries and my foes, they stumbled and fell.

3 Though an army should encamp against me,

my heart shall not fear.

Though war should rise against me,

even then I will be confident.

4 One thing I have asked of Yahweh, that I will seek after:

that I may dwell in Yahweh’s house all the days of my life,

to see Yahweh’s beauty,

and to inquire in his temple.

5 For in the day of trouble, he will keep me secretly in his pavilion.

In the secret place of his tabernacle, he will hide me.

He will lift me up on a rock.

6 Now my head will be lifted up above my enemies around me.

I will offer sacrifices of joy in his tent.

I will sing, yes, I will sing praises to Yahweh.

7 Hear, Yahweh, when I cry with my voice.

Have mercy also on me, and answer me.

8 When you said, "Seek my face,"

my heart said to you, "I will seek your face, Yahweh."

9 Don’t hide your face from me.

Don’t put your servant away in anger.

You have been my help.

Don’t abandon me,

neither forsake me, God of my salvation.

10 When my father and my mother forsake me,

then Yahweh will take me up.

11 Teach me your way, Yahweh.

Lead me in a straight path, because of my enemies.

12 Don’t deliver me over to the desire of my adversaries,

for false witnesses have risen up against me,

such as breathe out cruelty.

13 I am still confident of this:

I will see the goodness of Yahweh in the land of the living.

14 Wait for Yahweh.

Be strong, and let your heart take courage.

Yes, wait for Yahweh.

1 Dávidé.

2 Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el.

3 Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [õ benne] bízom én.

4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az õ templomában.

5 Bizony elrejt engem az õ hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

6 Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az õ sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.

7 Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!

8 Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!

9 Ne rejtsd el orczádat elõlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítõm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!

10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.

11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözõim miatt.

12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erõszakot lihegnek.

13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén!

14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.