1 Salmo di Davide. BENEDICI, anima mia, il Signore; E tutte le mie interiora benedite il Nome suo santo.

2 Benedici, anima mia, il Signore, E non dimenticare alcuno dei suoi beneficii.

3 Egli è quel che ti perdona tutte le tue iniquità; Che sana tutte le tue infermità;

4 Che riscuote dalla fossa la tua vita; Che ti corona di benignità e di compassioni;

5 Che sazia di beni la tua bocca; Che ti fa ringiovanire come l’aquila

6 Il Signore fa giustizia E ragione a tutti quelli che sono oppressati.

7 Egli ha fatte assapere a Mosè le sue vie, Ed a’ figliuoli d’Israele le sue opere.

8 Il Signore è pietoso e clemente; Lento all’ira, e di gran benignità.

9 Egli non contende in eterno; E non serba l’ira in perpetuo.

10 Egli non ci ha fatto secondo i nostri peccati; E non ci ha reso la retribuzione secondo le nostre iniquità.

11 Perciocchè, quanto sono alti i cieli sopra la terra, Tanto è grande la sua benignità inverso quelli che lo temono.

12 Quant’è lontano il Levante dal Ponente, Tanto ha egli allontanati da noi i nostri misfatti.

13 Come un padre è pietoso inverso i figliuoli, Così è il Signore pietoso inverso quelli che lo temono.

14 Perciocchè egli conosce la nostra natura; Egli si ricorda che noi siamo polvere.

15 I giorni dell’uomo son come l’erba; Egli fiorisce come il fiore del campo.

16 Il quale, se un vento gli passa sopra, non è più; E il suo luogo non lo riconosce più.

17 Ma la benignità del Signore è di secolo in secolo Sopra quelli che lo temono; E la sua giustizia sopra i figliuoli de’ figliuoli,

18 Di quelli che osservano il suo patto, E che si ricordano de’ suoi comandamenti, per metterli in opera

19 Il Signore ha stabilito il suo trono ne’ cieli; E il suo regno signoreggia per tutto.

20 Benedite il Signore, voi suoi Angeli, Possenti di forza, che fate ciò ch’egli dice, Ubbidendo alla voce della sua parola.

21 Benedite il Signore, voi tutti gli eserciti suoi; Voi suoi ministri, che fate ciò che gli piace.

22 Benedite il Signore, voi tutte l’opere sue, In tutti i luoghi della sua signoria. Anima mia, benedici il Signore

1 A Dávidé.

2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményérõl.

3 A ki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet.

4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, [és] megújul a te ifjúságod, mint a sasé.

6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.

7 Megismertette az õ útait Mózessel; Izráel fiaival az õ cselekedeteit.

8 Könyörülõ és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.

9 Nem feddõdik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.

10 Nem bûneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.

11 Mert a milyen magas az ég a földtõl, olyan nagy az õ kegyelme az õt félõk iránt.

12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tõlünk a mi vétkeinket.

13 A milyen könyörülõ az atya a fiakhoz, olyan könyörülõ az Úr az õt félõk iránt.

14 Mert õ tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.

15 Az embernek napjai olyanok, mint a fû, úgy virágzik, mint a mezõnek virága.

16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az õ helye sem ismeri azt többé.

17 De az Úr kegyelme öröktõl fogva való és örökkévaló az õt félõkön, és az õ igazsága a fiaknak fiain;

18 Azokon, a kik megtartják az õ szövetségét és megemlékeznek az õ parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.

19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az õ székét és az õ uralkodása mindenre kihat.

20 Áldjátok az Urat õ angyalai, ti hatalmas erejûek, a kik teljesítitek az õ rendeletét, hallgatván az õ rendeletének szavára.

21 Áldjátok az Urat minden õ serege: õ szolgái, akaratának teljesítõi!

22 Áldjátok az Urat minden õ teremtményei, az õ uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!