1 Mictam di Davide, intorno a ciò ch’egli se ne fuggi’ nella spelonca, d’innanzi a Saulle; dato al capo de’ Musici sopra Al-tashet. ABBI pietà di me, o Dio; abbi pietà di me; Perciocchè l’anima mia si confida in te, Ed io ho la mia speranza nell’ombra delle tue ale, Finchè sieno passate le calamità.

2 Io griderò all’Iddio altissimo; A Dio che dà compimento a’ fatti miei.

3 Egli manderà dal cielo a salvarmi; Egli renderà confuso colui ch’è dietro a me a gola aperta. Sela. Iddio manderà la sua benignità, e la sua verità.

4 L’anima mia è in mezzo a’ leoni; Io giaccio fra uomini incendiari, I cui denti son lance, e saette, E la cui lingua è spada acuta.

5 Innalzati, o Dio, sopra i cieli; Innalzisi la tua gloria sopra tutta la terra.

6 Essi avevano apparecchiata una rete a’ miei passi, Già tiravano a basso l’anima mia; Avevano cavata una fossa davanti a me; Ma essi vi sono caduti dentro. Sela

7 Il mio cuore è disposto, o Dio; il mio cuore è disposto; Io canterò, e salmeggerò.

8 Gloria mia, destati; destati, saltero, e cetera; Io mi risveglierò all’alba.

9 Io ti celebrerò, o Signore, fra i popoli; Io ti salmeggerò fra le nazioni;

10 Perciocchè la tua benignità è grande infino al cielo, E la tua verità infino alle nuvole.

11 Innalzati, o Dio, sopra i cieli; Innalzisi la tua gloria sopra tutta la terra

1 Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.

2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.

4 Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

5 Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

9 Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!

10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged. [ (Psalms 57:12) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged! ]