1 Salmo di Davide O SIGNORE, io levo l’anima mia a te.
2 Dio mio, io mi confido in te; fa’ che io non sia confuso, E che i miei nemici non facciano festa di me.
3 Ed anche che niuno di quelli che sperano in te sia confuso; Sien confusi quelli che si portano dislealmente senza cagione.
4 Signore, fammi conoscere le tue vie; Insegnami i tuoi sentieri.
5 Inviami nella tua verità, ed ammaestrami; Perciocchè tu sei l’Iddio della mia salute; Io ti attendo tuttodì.
6 Ricordati, Signore, delle tue compassioni, e delle tue benignità; Perciocchè sono ab eterno.
7 Non ridurti a memoria i peccati della mia giovanezza, Nè i miei misfatti; Secondo la tua benignità, ricordati di me, O Signore, per amore della tua bontà
8 Il Signore è buono e diritto; Perciò egli insegnerà la via a’ peccatori.
9 Egli invierà i mansueti nella dirittura, Ed insegnerà la sua via agli umili.
10 Tutte le vie del Signore son benignità e verità, Inverso quelli che guardano il suo patto e le sue testimonianze.
11 O Signore, per amor del tuo Nome, Perdonami la mia iniquità; perciocchè ella è grande.
12 Chi è l’uomo che tema il Signore? Egli gl’insegnerà la via ch’egli deve eleggere.
13 L’anima sua dimorerà per mezzo i beni, E la sua progenie erederà la terra.
14 Il Signore dà a conoscere il suo consiglio ed il suo patto A quelli che lo temono
15 I miei occhi son del continuo verso il Signore; Perciocchè egli trarrà i miei piedi della rete.
16 Riguarda a me, ed abbi pietà di me; Perciocchè io son solo ed afflitto.
17 Le angosce del mio cuore si sono aumentate; Trammi delle mie distrette.
18 Vedi la mia afflizione ed il mio affanno; E perdonami tutti i miei peccati.
19 Vedi i miei nemici; perciocchè son molti, E mi odiano d’un odio pieno di violenza.
20 Guarda l’anima mia, e riscuotimi; Fa’ che io non sia confuso; perciocchè io mi confido in te.
21 L’integrità e la dirittura mi guardino; Perciocchè io ho sperato in te.
22 O Dio, riscuoti Israele da tutte le sue tribolazioni
1 Dávidé.
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.
15 Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.
20 Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.