1 Salmo di Davide NON crucciarti per cagion de’ maligni; Non portare invidia a quelli che operano perversamente;

2 Perciocchè saran di subito ricisi come fieno, E si appasseranno come erbetta verde.

3 Confidati nel Signore, e fa’ bene; Tu abiterai nella terra, e vi pasturerai in confidanza.

4 E prendi il tuo diletto nel Signore, Ed egli ti darà le domande del tuo cuore.

5 Rimetti la tua via nel Signore; E confidati in lui, ed egli farà ciò che bisogna;

6 E produrrà fuori la tua giustizia, come la luce; E la tua dirittura, come il mezzodì

7 Attendi il Signore in silenzio; Non crucciarti per colui che prospera nella sua via, Per l’uomo che opera scelleratezza.

8 Rimanti dell’ira, e lascia il cruccio; Non isdegnarti, sì veramente, che tu venga a far male.

9 Perciocchè i maligni saranno sterminati; Ma coloro che sperano nel Signore possederanno la terra.

10 Fra breve spazio l’empio non sarà più; E se tu poni mente al suo luogo, egli non vi sarà più.

11 Ma i mansueti possederanno la terra, E gioiranno in gran pace.

12 L’empio fa delle macchinazioni contro al giusto, E digrigna i denti contro a lui.

13 Il Signore si riderà di lui; Perciocchè egli vede che il suo giorno viene.

14 Gli empi hanno tratta la spada, Ed hanno teso il loro arco, Per abbattere il povero afflitto ed il bisognoso; Per ammazzar quelli che camminano dirittamente.

15 La loro spada entrerà loro nel cuore, E gli archi loro saranno rotti.

16 Meglio vale il poco del giusto, Che l’abbondanza di molti empi.

17 Perciocchè le braccia degli empi saranno rotte; Ma il Signore sostiene i giusti.

18 Il Signore conosce i giorni degli uomini intieri; E la loro eredità sarà in eterno.

19 Essi non saran confusi nel tempo dell’avversità; E saranno saziati nel tempo della fame.

20 Ma gli empi periranno; Ed i nemici del Signore, come grasso d’agnelli, Saranno consumati, e andranno in fumo

21 L’empio prende in prestanza, e non rende; Ma il giusto largisce, e dona.

22 Perciocchè i benedetti dal Signore erederanno la terra; Ma i maledetti da lui saranno sterminati.

23 I passi dell’uomo, la cui via il Signore gradisce, Son da lui addirizzati.

24 Se cade, non è però atterrato; Perciocchè il Signore gli sostiene la mano.

25 Io sono stato fanciullo, e sono eziandio divenuto vecchio, E non ho veduto il giusto abbandonato, Nè la sua progenie accattare il pane.

26 Egli tuttodì dona e presta; E la sua progenie è in benedizione.

27 Ritratti dal male, e fa’ il bene; E tu sarai stanziato in eterno.

28 Perciocchè il Signore ama la dirittura, E non abbandonerà i suoi santi; Essi saranno conservati in eterno; Ma la progenie degli empi sarà sterminata.

29 I giusti erederanno la terra; Ed abiteranno in perpetuo sopra essa.

30 La bocca del giusto risuona sapienza, E la sua lingua pronunzia dirittura.

31 La Legge dell’Iddio suo è nel suo cuore; I suoi passi non vacilleranno.

32 L’empio spia il giusto, E cerca di ucciderlo.

33 Il Signore non glielo lascerà nelle mani, E non permetterà che sia condannato, quando sarà giudicato

34 Aspetta il Signore, e guarda la sua via, Ed egli t’innalzerà, acciocchè tu eredi la terra; Quando gli empi saranno sterminati, tu lo vedrai.

35 Io ho veduto l’empio possente, E che si distendeva come un verde lauro;

36 Ma egli è passato via; ed ecco, egli non è più; Ed io l’ho cercato, e non si è ritrovato.

37 Guarda l’integrità, e riguarda alla dirittura; Perciocchè vi è mercede per l’uomo di pace.

38 Ma i trasgressori saranno distrutti tutti quanti; Ogni mercede è ricisa agli empi.

39 Ma la salute de’ giusti è dal Signore; Egli è la lor fortezza nel tempo dell’afflizione;

40 Ed il Signore li aiuta e li libera; Li libera dagli empi, e li salva; Perciocchè hanno sperato in lui

1 Dávidé.

2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fû, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.

3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hûséggel élj.

4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.

5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd õ teljesíti.

6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.

7 Csillapodjál le az Úrban és várjad õt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.

8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!

9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

10 Egy kevés [idõ] még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:

13 Az Úr neveti õt, mert látja, hogy eljõ az õ napja.

14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, [és] leöljék az igazán élõket;

15 [De] fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.

16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az õ gazdagsága.

17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.

18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.

19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes idõben, és jóllaknak az éhség napjaiban.

20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.

21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.

22 Mert a kiket õ megáld, öröklik a földet, és a kiket õ megátkoz, kivágattatnak azok.

23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.

24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.

25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetõvé.

26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az õ magzatja áldott.

27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.

28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az õ kegyeseit; megõrzi õket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.

29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.

30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.

31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.

32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;

33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.

34 Várjad az Urat, õrizd meg az õ útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.

35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;

36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.

37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendõ a béke emberéé.

38 De a bûnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.

39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; õ az õ erõsségök a háborúság idején.

40 Megvédi õket az Úr és megszabadítja õket; megszabadítja õket a gonoszoktól és megsegíti õket, mert õ benne bíznak.