Gênesis 30

1 Ā, nō te kitenga o Rahera kāhore i whānau tētahi tama mā rāua ko Hākopa, ka hae a Rahera ki tōna tuakana; ā, ka mea ia ki a Hākopa, "Kia whai tamariki ahau, ki te kāhore, ka mate ahau."

2 Nā, ka mura ake te riri a Hākopa ki a Rahera; ka mea ia, "Ko te Atua rānei ahau e kaiponu atu nei i te hua mō tōu kōpū?"

3 Ā, ka mea tērā, "Nā, tāku pononga wahine, a Piriha, haere ki roto, ki a ia; kia whānau ai ia ki runga ki ōku turi, ā, māna ka whai tamariki ai ahau."

4 Nā, ka hōmai e ia a Piriha, tāna pononga wahine, ki a ia hei wahine, ā, ka haere atu a Hākopa ki roto, ki a ia. 5 Nā, ka hapū a Piriha, ā, ka whānau tā rāua tama ko Hākopa. 6 Nā, ka mea a Rahera, "Kua whakarite te Atua i tāku whakawākanga, kua rongo anō ki tōku reo, kua hōmai hoki e ia tētahi tama ki ahau." Nā reira i huaina ai e ia tōna ingoa ko Rāna.

7 Nā, ka hapū anō a Piriha, te pononga wahine a Rahera, ā, ka whānau te rua o ā rāua tama ko Hākopa. 8 Nā, ka mea a Rahera, "Nui whakaharahara ngā nōnoketanga i nōnoke ai māua ko tōku tuakana, ā, taea ana ia e ahau." Nā, huaina iho e ia tōna ingoa ko Napatari.

9 I te kitenga o Rea ka mutu ia te whānau, ka tango ia i a Tiripa, i tāna pononga wahine, ā, hoatu ana e ia ki a Hākopa hei wahine. 10 Nā, ka whānau te tama a Hākopa rāua ko Tiripa, pononga a Rea. 11 Ā, ka mea a Rea, "He waimarie!" Nā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Kara.

12 Nā, ka whānau te rua o ngā tama a Hākopa rāua ko Tiripa, pononga a Rea. 13 Ā, ka mea a Rea, "E hari ana ahau, ka kīia nei hoki ahau e ngā tamāhine he mea hari"; ā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Āhera.

14 Nā, ka haere a Reupena i ngā rā o te kotinga wīti, ā, ka kite i ētahi manitareki i te koraha, ā, kawea ana e ia ki a Rea, ki tōna whaea. Ā, ka mea atu a Rahera ki a Rea, "Tēnā koa māku ētahi o ngā manitareki a tāu tama."

15 Nā, ko te meatanga a tērā ki a ia, "He mea nohinohi ianei tāu tangohanga i tāku tahu? Ā, me tango anō koe i ngā manitareki a tāku tama?"

Ā, ka mea atu a Rahera, "Nā, me takoto ia ki a koe i tēnei pō hei utu mō ngā manitareki a tāu tama."

16 Ā, i te ahiahi ka haere mai a Hākopa i te māra, nā, ka puta atu a Rea ki te whakatau i a ia, ka mea, "Me haere mai koe ki ahau; kua oti hoki koe te hoko e ahau ki ngā manitareki a tāku tama." Nā, ka takoto ia ki a ia i taua pō.

17 I whakarongo hoki te Atua ki a Rea, ā, ka hapū ia, ā, ka whānau te tokorima o ā rāua tama ko Hākopa. 18 Nā, ka mea a Rea, "Kua hōmai e te Atua tōku utu, mōku i hoatu i tāku pononga ki tāku tahu"; ā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Ihākara.

19 Nā, ka hapū anō a Rea, ā, ka whānau te tokoono o ā rāua tama ko Hākopa. 20 Nā, ka mea a Rea, "He pai te hākari i hōmai nei e te Atua ki ahau; kātahi tāku tahu ka noho ki ahau, mō te whānautanga o ā māua tama tokoono"; ā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Hepurona.

21 Ā muri iho ka whānau he kōtiro, ā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Rina.

22 Ā, i mahara te Atua ki a Rahera, i whakarongo hoki te Atua ki a ia, ā, whakatuwheratia ana e ia tōna kōpū. 23 Nā, ka hapū ia, ā, ka whānau he tama. Ā, ka mea ia, "Kua whakamutua e te Atua tōku tāwainga." 24 Nā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Hōhepa; ā, ka mea, "Ka tāpiritia mai e Ihowā tētahi atu tama māku."

Ka Whai Nunui ngā Kāhui a Hākopa

25 Nā, ka whānau rā a Hōhepa i a Rahera, ka mea a Hākopa ki a Rāpana, "Tukua ahau, kia haere ai ahau ki tōku ake wāhi, ki tōku whenua. 26 Hōmai āku wāhine me āku tamariki i mahi ai ahau ki a koe, ā, ka haere ahau. E mōhio ana hoki koe ki tāku mahi i mahi ai ahau ki a koe."

27 Nā, ka mea a Rāpana ki a ia, "Ki te mea e manakohia ana ahau e koe, e noho; kua kite hoki ahau nāu i manaakitia ai ahau e Ihowā." 28 I mea anō ia, "Whakaritea ki ahau te utu mōu, ā ka hoatu e ahau."

29 Ā, ka mea ia ki a ia, "E mōhio ana koe ki tāku mahinga ki a koe, ki āu kararehe hoki i ahau, tō rātou pēheatanga. 30 I mua atu hoki i ahau he iti āu mea, nā, kua nui noa atu tēnei; ā, kua manaakitia koe e Ihowā ahakoa tahuri ahau ki hea, ki hea. Nā, ināianei āhea rānei ahau mea ai hoki i tētahi mea mō tōku ake whare?"

31 Ā, ka mea tērā, "Ko te aha tāku e hoatu ai ki a koe?"

Ā, ka mea a Hākopa, "Kaua e hōmai tētahi mea ki ahau. Ki te meatia mai e koe tēnei mea āku, ka whāngai anō ahau, ka tiaki i āu hipi. 32 Ka tika ahau nā waenganui i tāu kāhui katoa ākuanei, ā, ka wehea i reira ngā mea whai tongitongi katoa, ngā mea purepure, me ngā mea pākākā katoa i roto i ngā hipi, me ngā purepure, me ngā mea whai tongitongi i roto i ngā koati; ā, ko ērā hei utu mōku. 33 Pēnei ka whakatikaia ahau e tōku tika āpōpō ake nei, ina tae atu ki tōu aroaro ki te utu mōku. Ko ngā mea i roto i ngā koati kāhore nei he tongitongi, kāhore he purepure, me ngā mea kāhore e pākākā i roto i ngā hipi, he mea tāhae tēnā nāku."

34 Nā, ka mea a Rāpana, "Āe, pai tonu kia pēnā me tāu i kī mai nā." 35 Nā, ka wehea e ia i taua rangi ngā koati toa, ngā mea whakahekeheke, me ngā mea purepure, me ngā koati uha e whai tongitongi ana, me ngā mea purepure, ngā mea he mā tētahi wāhi, me ngā mea pākākā o ngā hipi, ā, hoatu ana ki ngā ringa o āna tama. 36 Nā, ka whakatakiwātia e ia he takiwā i waenganui i a ia, i a Hākopa, kia toru ngā rā e haerea ai; ā, ka whāngai a Hākopa i ngā hipi a Rāpana i mahue iho.

37 Kātahi ka tīkina e Hākopa ētahi rākau māna, he pāpara mata, he aramona, he pereni; ā, tīhorea ana e ia ētahi tīhorenga mā i aua mea, ā, ka meinga kia āta kitea te wāhi mā o ngā rākau. 38 Ā, i whakatūria e ia aua rākau i tīhorea rā ki roto ki ngā hake, ki roto ki ngā waka wai, kia taurite mai ki ngā hipi, ina haere ngā hipi ki te inu; i whakahapūtia hoki i te haerenga ki te inu. 39 Nā, ka whakahapūtia ngā kāhui ki mua i ngā rākau, ā, he whakahekeheke, he mea tongitongi, he purepure ngā kūao i whānau.

40 Nā, ka wehea atu ngā reme e Hākopa, ā, whakaangahia ana e ia ngā kanohi o ngā kāhui ki ngā mea whakahekeheke, ki ngā mea pākākā katoa i roto i te kāhui a Rāpana. Nā, ko āna ake kāhui i wehea e ia ki te whanga, kīhai hoki i tukua ki roto ki te kāhui a Rāpana.

41 Nā, i ngā wā katoa e whakahapūtia ai ngā mea kaha o te kāhui ka whakatūria e Hākopa ngā rākau ki te tirohanga a te kāhui, ki roto ki ngā hake, kia whakahapūtia ai rātou ki waenga i ngā rākau; 42 ā, ki te mea he ngoikore te kāhui, kīhai i whakatūria e ia. Nā, i a Rāpana ngā mea ngoikore, ā, i a Hākopa ngā mea kaha. 43 Nā, ka tino nui haere rawa taua tangata, ā, ka whai kāhui nunui anō ia, me ngā pononga wāhine, me ngā pononga tāne, me ngā kāmera, me ngā kāihe.

Jákób megáldatik gyermekekkel

1 És látá Rákhel, hogy ő nem szűle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az ő nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok. 2 Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten vagyok-é én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét. 3 És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szűljön az én térdeimen, és én is megépüljek ő általa. 4 Adá tehát néki az ő szolgálóját Bilhát feleségűl, és beméne ahhoz Jákób. 5 És teherbe esék Bilha és szűle Jákóbnak fiat. 6 És monda Rákhel: Ítélt felőlem az Isten, és meg is hallgatta szavamat, és adott énnékem fiat: azért nevezé nevét Dánnak. 7 Ismét fogada az ő méhében, és szűle Bilha, a Rákhel szolgálója más fiat is Jákóbnak. 8 És monda Rákhel: Nagy tusakodással tusakodtam az én nénémmel, és győztem; azért nevezé nevét Nafthalinak. 9 Látván pedig Lea hogy ő megszűnt a szűléstől, vevé az ő szolgálóját Zilpát, és adá azt Jákóbnak feleségűl. 10 És szűle Zilpa, Lea szolgálója, fiat Jákóbnak. 11 És monda Lea: Szerencsére! és nevezé nevét Gádnak! 12 És szűle Zilpa, Lea szolgálója, más fiat is Jákóbnak. 13 És monda Lea: Oh én boldogságom! bizony boldognak mondanak engem az asszonyok: és nevezé nevét Ásernek. 14 És kiméne Rúben búzaaratáskor, és talála a mezőn mandragóra-bogyókat s vivé azokat az ő anyjának, Leának. És monda Rákhel Leának: Adj nékem kérlek a fiad mandragóra-bogyóiból. 15 Az pedig monda néki: Talán keveselled, hogy elvetted tőlem az én férjemet, s a fiam mandragóra-bogyóit is elvennéd tőlem? És monda Rákhel: Háljon veled hát az éjjel a te fiad mandragóra-bogyóiért. 16 Mikor Jákób este a mezőről jöve, eleibe méne Lea, és monda: Én hozzám jőjj be, mert megvettelek a fiam mandragóra-bogyóiért; és nála hála azon éjszaka. 17 És meghallgatá Isten Leát, mert fogada az ő méhében és szűle Jákóbnak ötödik fiat. 18 És monda Lea: Megadta az Isten jutalmamat, a miért szolgálómat férjemnek adtam; azért nevezé nevét Izsakhárnak. 19 És ismét fogada az ő méhében Lea, és szűle hatodik fiat Jákóbnak. 20 És monda Lea: Megajándékozott az Isten engem jó ajándékkal; most már velem lakik az én férjem, mert hat fiat szűltem néki, és nevezé nevét Zebulonnak. 21 Annakutána szűle leányt, és nevezé nevét Dínának. 22 Megemlékezék pedig az Isten Rákhelről; és meghallgatá őt az Isten és megnyitá az ő méhét. 23 És fogada méhében, és szűle fiat, s monda: Elvevé Isten az én gyalázatomat. 24 És nevezé nevét Józsefnek, mondván: Adjon ehhez az Úr nékem más fiat is.

Jákób meggazdagszik

25 És lőn, a mint szűlte vala Rákhel Józsefet, monda Jákób Lábánnak: Bocsáss el engemet, hadd menjek el az én helyembe, az én hazámba. 26 Add meg nékem az én feleségeimet és magzatimat, a kikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert te tudod az én szolgálatomat, a melylyel szolgáltalak téged. 27 És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid előtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr. 28 És monda: Szabj bért magadnak és én megadom. 29 Ez pedig monda: Te tudod mimódon szolgáltalak téged, és hogy mivé lett nálam a te jószágod. 30 Mert a mi kevesed vala én előttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán. Immár mikor tehetek valamit a magam házáért is? 31 És monda Lábán: Mit adjak néked? Felele Jákób: Ne adj nékem semmit; juhaidat ismét legeltetem és őrizem, ha nekem ezt a dolgot megteszed: 32 Nyájaidat ma mind végig járom, minden pettyegetett és tarka bárányt kiszaggatok közűlök, és minden fekete bárányt a juhok közűl, s a tarkát és pettyegetettet a kecskék közűl, s legyen ez az én bérem. 33 S a mikor majd bérem iránt eljövéndesz, mi előtted lesz, becsületességemről ez felel: a mi nem pettyegetett vagy tarka a kecskék, s nem fekete a juhok közt, az mind lopott jószág nálam. 34 És monda Lábán: Ám legyen: Vajha a te beszéded szerint lenne. 35 Külön választá azért azon a napon a pettyegetett és tarka kosokat, és minden csíkos lábú és tarka kecskét, mind a melyikben valami fehérség vala, és minden feketét a juhok közűl, és adá az ő fiainak keze alá. 36 És három napi járó földet vete maga közé és Jákób közé; Jákób pedig legelteti vala Lábán egyéb juhait. 37 És vőn Jákób zöld nyár-, mogyoró- és gesztenye-vesszőket, és meghántá azokat fehéresen csíkosra, hogy látható legyen a vesszők fehére. 38 És a vesszőket, melyeket meghántott vala, felállítá a csatornákba, az itató válúkba, melyekre a juhok inni járnak vala, szembe a juhokkal, hogy foganjanak, mikor inni jönnek. 39 És a juhok a vesszők előtt foganának és ellenek vala csíkos lábúakat, pettyegetetteket és tarkákat. 40 Azután külön szakasztá Jákób ezeket a bárányokat, és a Lábán nyáját arczczal fordítja vala a csíkos lábú és fekete bárányokra; így szerze magának külön falkákat, melyeket nem ereszte a Lábán juhai közé. 41 És lőn, hogy mikor a nyáj java részének vala párzási ideje, akkor Jákób a vesszőket oda raká a válúkba a juhok eleibe, hogy a vesszőket látva foganjanak. 42 De mikor satnya vala a nyáj, nem rakja vala oda s ily módon Lábánéi lőnek a satnyák, a java pedig Jákóbé. 43 És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara.