Gênesis 38

Ko Hūrā rāua ko Tāmara

1 I taua wā ka maunu atu a Hūrā i roto i ōna tuākana, ā, peka ana ki tētahi Aturami, ko Hira tōna ingoa. 2 Ā, kitea ana e Hūrā i reira te tamāhine a tētahi Kanaani, ko Huaha tōna ingoa. Nā, ka tango ia i a ia, ā, haere ana ki roto, ki a ia. 3 Nā, ka hapū ia, ā, ka whānau he tama; ā, huaina iho tōna ingoa ko Ere. 4 Nā, ka hapū anō ia, ā, ka whānau he tama; ā, huaina iho tōna ingoa ko Onana. 5 Ā, ka hapū anō ia, ā, ka whānau he tama; ā, huaina iho tōna ingoa ko Heraha; i Ketipi hoki te tāne i tōna whānautanga.

6 Nā, ka tangohia e Hūrā he wahine mā Ere, mā tāna mātāmua, ko tōna ingoa ko Tāmara. 7 He tangata kino a Ere mātāmua a Hūrā ki tā Ihowā titiro; ā, whakamatea ana ia e Ihowā.

8 Nā, ka mea a Hūrā ki a Onana, "Haere ki roto, ki te wahine a tōu tuakana, hei whakakapi mō te whāwhārua, kia whai uri ai tōu tuakana." 9 I mōhio anō a Onana e kore e waiho te uri mōna; ā, i tōna haerenga ki te wahine a tōna tuakana, nā, ka tukua e ia kia heke atu ki te whenua, kei hoatu e ia he uri ki tōna tuakana. 10 He kino hoki tāna mahi ki tā Ihowā titiro; nā, ka whakamatea hoki ia.

11 Kātahi ka mea a Hūrā ki a Tāmara, ki tāna hunaonga, "Me noho pouaru koe ki te whare o tōu pāpā, kia kaumātua rā anō a Heraha, tāku tama." I mea hoki ia, "Kei mate anō hoki tēnei, kei pērā me ōna tuākana." Nā, ka haere a Tāmara, ā, noho ana i te whare o tōna pāpā.

12 Ā, ka maha ngā rā, ka mate te tamāhine a Huaha, te wahine a Hūrā; ā, ka mārie a Hūrā, ā, ka haere rāua ko tōna hoa ko Hira Aturami ki runga ki Timinata, ki āna kaikutikuti hipi.

13 Ā, ka kōrerotia ki a Tāmara, ka meatia, "Ko tōu hungawai tēnei te haere ake nei ki Timinata, ki te kutikuti i āna hipi." 14 Nā, ka whakarērea atu e ia ōna kākahu pouaru, ka hīpoki i a ia ki tōna ārai, roropi tonu ki a ia, ā, ka noho i te tomokanga ki Enaima, i te huarahi ki Timinata. I kite hoki ia kua kaumātua a Heraha, ā, kāhore anō ia i hoatu hei wahine māna.

15 Nā, ka kite a Hūrā i a ia, hua noa ia he wahine kairau; nō te mea i hīpokina tōna mata. 16 Nā, ka peka ia ki te ara ki a ia, ka mea, "Tukua atu ahau, nē? Kia haere atu ki a koe." Kīhai hoki ia i mōhio ko tāna hunaonga ia.

Ā, ka mea ia, "He aha tāu e hōmai ai ki ahau, ki te haere mai koe ki ahau?"

17 Ā, ka mea ia, "Ka tukua atu e ahau tētahi kūao koati o te kāhui."

Ā, ka mea ia, "Ka hōmai rānei e koe tētahi taunaha ki ahau, kia tukua mai rā anō taua mea e koe?"

18 Ā, ka mea ia, "He aha te taunaha e hoatu e ahau ki a koe?"

Ka mea ia, "Ko tōu hīri, me āu tau, me tāu tokotoko i tōu ringa." Nā, ka hoatu e ia ki a ia, ā, ka haere atu ia ki a ia, ā, ka hapū ia i a ia. 19 Nā, ka whakatika ia, ā, haere ana, whakarērea ana e ia tōna ārai, ā, kākahuria iho ōna kākahu pouaru.

20 Nā, ka hoatu te kūao koati e Hūrā kia kawea e tōna hoa e te Aturami, ki te tiki i te taunaha i te ringa o te wahine; ā, kīhai ia i kitea. 21 Ā, ka ui ia ki ngā tāngata o taua wāhi, ka mea, "Kei hea te wahine kairau i Enaima, nei i te taha o te ara?"

Ā, ka mea rātou, "Kāhore he wahine kairau i konei."

22 Nā, ka hoki ia ki a Hūrā, ka mea, "Kāhore ia i kitea e ahau; e mea ana hoki ngā tāngata o tērā wāhi, kāhore he wahine kairau i reira."

23 Nā, ka mea a Hūrā, "Tukua kia tangohia e ia, kei tāwaia tāua. Titiro hoki, kua tukua atu nei e ahau te kūao nei, ā, kīhai ia i kitea e koe."

24 Ā, ka toru ngā marama, nā, ka kōrerotia ki a Hūrā, ka meatia, "Kua kairau a Tāmara, tāu hunaonga; kua hapū anō hoki ia i ōna kairautanga."

Ā, ka mea a Hūrā, "Kawea ki waho, kia tahuna."

25 Ā, ka kawea ia ki waho, ka tono tangata ia ki tōna hungawai, ka mea, "Nā te tangata nāna ēnei mea tōku hapū." I mea anō ia, "Tēnā, tirohia, nā wai ēnei, te hīri nei, me ngā tau, me te tokotoko."

26 Nā, ka mōhiotia e Hūrā, ā, ka mea ia, "Nui atu tōna tika i tōku; kīhai hoki ia i hoatu e ahau ki a Heraha, ki tāku tama." Ā, kīhai ia i mōhio ki a ia i muri iho.

27 Ā, ka taka ki te wā e whānau ai ia, nā, he māhanga kei roto i tōna kōpū. 28 Ā, i tōna whānautanga, nā, ka torona te ringa o tētahi; nā, ka mau te kaiwhakawhānau ki te miro whero, ā, herea ana ki tōna ringa, ka mea, "Ko tēnei i puta mai i mua." 29 Ā, i tāna whakahokinga atu i tōna ringa, nā, ka puta mai tōna tuakana; ā, ka mea ia, "Ka tae tōu pakaru mai! Nāu te pakaru mai." Koia i huaina ai tōna ingoa ko Parete. 30 Ā muri iho ka puta tōna teina, i herea nei tōna ringa ki te miro whero, ā, ka huaina tōna ingoa ko Tera.

Júda bűne

1 És lőn abban az időben, hogy Júda elméne az ő atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala. 2 És meglátá ott Júda egy Súah nevű Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá. 3 És az fogada méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Hérnek. 4 És ismét fogada méhében, s fiat szűle, és nevezé nevét Ónánnak. 5 Még egyszer szűle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szűlé, Khezibben vala. 6 És vőn Júda az ő elsőszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala. 7 De Hér, Júdának elsőszülött fia gonosz vala az Úr szemei előtt, és megölé őt az Úr. 8 És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségűl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak. 9 Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az ő bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a magot, hogy bátyjának magot ne támaszszon. 10 És gonoszságnak tetszék az Úr szemei előtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé őt is. 11 És monda Júda Thámárnak, az ő menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az ő bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az ő atyja házában. 12 Sok idő múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az ő juhainak nyírőihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába. 13 Hírűl adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére. 14 Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leűle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezető úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák őt annak feleségűl. 15 Meglátá pedig őt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját. 16 És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az ő menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám? 17 És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd? 18 És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyűrűdet, gyűrűd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté. 19 Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fátyolt; és felvevé az ő özvegyi ruháját. 20 És megküldé Júda a kecskefiat az ő Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt. 21 És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a felavatott parázna nő, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre felavatott parázna nő. 22 Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre felavatott parázna nő. 23 És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg őt. 24 És lőn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki őt, és égettessék meg. 25 Mikor pedig kivitetnék, elkülde az ő ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyűrű, e zsinór, és e pálcza. 26 És megismeré Júda és monda: Igazabb ő nálamnál, mert bizony nem adám őt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré őt Júda többé. 27 És lőn az ő szűlésének idején, ímé kettősök valának az ő méhében. 28 És lőn, hogy szűlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki először. 29 De lőn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az ő testvére jöve ki. És mondá a bába: Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek. 30 És utána kijöve az ő testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.