Gênesis 39

Ko Hōhepa rāua ko te Wahine a Potiwhara

1 Ā, i kawea iho a Hōhepa ki Īhipa; nā, ka hokona ia e Potiwhara, he tangata nui nā Parao, he rangatira nō ngā kaitiaki, he Īhipiana, i roto i ngā ringa o ngā Ihimaeri, nāna nei ia i kawe ki reira.

2 Nā, i a Hōhepa a Ihowā, ā, he tangata whai rawa ia; i noho anō ia i roto i te whare o tōna ariki, o te Īhipiana, 3 ā, i kite tōna ariki kei a ia a Ihowā, pono tonu hoki i a Ihowā ngā mahi katoa a tōna ringa. 4 Nā, ka manakohia a Hōhepa e ia, ka mahi ia ki a ia; ā, ka waiho ia hei kaitirotiro mō tōna whare, ā, ka hōmai, e ia āna mea katoa ki tōna ringa. 5 Ā, i a ia ka waiho nei hei kaitirotiro mō tōna whare, mō āna mea katoa, nā, ka manaakitia e Ihowā te whare o te Īhipiana he whakaaro ki a Hōhepa i runga anō i āna mea katoa te manaaki a Ihowā, i te whare, i te māra. 6 I waiho hoki e ia i te ringa o Hōhepa āna mea katoa; kīhai hoki i mōhiotia e ia tētahi o āna mea, heoi anō ko te taro i kai ai ia.

Ā, he tangata ātaahua a Hōhepa, he pai hoki ia ki te titiro atu. 7 Ā, i muri i ēnei mea, ka anga ngā kanohi o te wahine a tōna ariki ki a Hōhepa; ā, ka mea ia, "Takoto tāua."

8 Ā, ka whakakāhore ia, ka mea hoki ki te wahine a tōna ariki, "Nā, e kore tōku ariki e mōhio ko te aha kei ahau i roto i te whare, kua hōmai nei hoki e ia āna mea katoa ki tōku ringa; 9 kāhore tētahi i roto i tēnei whare e nui ake i ahau; kāhore anō hoki i kaiponuhia e ia tētahi mea ki ahau, ko koe anake, nō te mea ko tāna wahine koe. Nā, me pēhea e mahi ai ahau i tēnei kino nui, e hara ai ki te Atua?" 10 Heoi, kōrero noa ia ki a Hōhepa i tēnei rā, i tēnei rā, ā, kīhai ia i rongo ki a ia, kia takoto tahi rāua, kia noho tahi rāua.

11 Nā, i taua wā ka haere a Hōhepa ki te whare ki te mahi i tāna mahi; ā, kāhore tētahi o ngā tāngata o te whare i reira i roto i te whare. 12 Nā, ka hopukia ia e ia, arā tōna kākahu, ka mea, "Takoto tāua." Nā, ka whakarērea e ia tōna kākahu ki tōna ringa, ā, rere ana, puta ana ki waho.

13 Ā, nō tōna kitenga kua whakarērea e ia tōna kākahu i roto i tōna ringa, ā, kua rere ki waho, 14 nā, ka karanga ia ki ngā tāngata o tōna whare, ka kōrero ki a rātou, ka mea, "Titiro, kua kawea mai e ia tētahi Hiperu hei hangarau i a tātou! I haere mai ia ki ahau kia takoto māua, ā, he rahi tōku reo ki te hāmama. 15 Ā, ka rongo ia he rahi tōku reo ki te hāmama, nā, ka whakarērea e ia tōna kākahu ki ahau, ā, rere ana, puta ana ki waho."

16 Nā, ka waiho e ia tōna kākahu ki tōna taha, kia hoki mai rā anō tōna ariki ki tōna whare. 17 Ā, ka kōrero ia ki a ia, ko aua kupu anō, ka mea, "I haere mai ki ahau taua pononga Hiperu, i kawea mai nei e koe ki a mātou, ki te hangarau i ahau. 18 Ā, ka rahi tōku reo ki te hāmama, nā, ka whakarērea e ia tōna kākahu ki ahau, ā, rere ana ki waho."

19 Ā, ka rongo tōna ariki i ngā kupu a tāna wahine i kōrero ai ia ki a ia, i mea ai, "Ko ngā mea ēnei i mea ai tāu pononga ki ahau." Nā, ka mura tōna riri. 20 Ā, ka mau te ariki o Hōhepa ki a ia, ā, makā ana ia ki te whare herehere, ki te wāhi i herea ai ngā herehere a te kīngi, ā, noho ana ia i reira, i te whare herehere.

21 Otiia, i a Hōhepa a Ihowā, ka puta anō tōna aroha ki a ia, ā, ka hoatu ki a ia kia manakohia ia e te rangatira o te whare herehere. 22 Ā, i tukua e te rangatira o te whare herehere ki te ringaringa o Hōhepa ngā herehere katoa i roto i te whare herehere; ko ia anō te kaimahi o ngā mea katoa i meatia e rātou i reira. 23 Kīhai te rangatira o te whare herehere i titiro ki tētahi o ngā mea i tōna ringa; nō te mea i a ia a Ihowā, i mea anō a Ihowā kia pono tāna i mea ai.

József Pótifárnál

1 József pedig aláviteték Égyiptomba és megvevé őt az Ismáelitáktól, kik őt oda vitték vala, egy égyiptomi ember Pótifár, a Faraó főembere, a testőrök főhadnagya. 2 És az Úr Józseffel vala, és szerencsés ember vala és az ő égyiptomi urának házában vala. 3 Látá pedig az ő ura, hogy az Úr van ő vele, és hogy valamit cselekszik, az Úr mindent szerencséssé tesz az ő kezében: 4 Kedvessé lőn azért József az ő ura előtt, és szolgál vala néki; és háza felvigyázójává tevé, és mindenét, a mije vala, kezére bízá. 5 És lőn az időtől fogva, hogy házának és a mije volt, mindenének gondviselőjévé tevé, megáldá az Úr az égyiptomi embernek házát Józsefért; és az Úr áldása vala mindenen, a mije csak volt a házban és a mezőn. 6 Mindent azért valamije vala József kezére bíza; és semmire sem vala gondja mellette, hanem ha az ételre, melyet megeszik vala. József pedig szép termetű és szép arczú vala.

József becsületessége

7 És lőn ezek után, hogy az ő urának felesége Józsefre veté szemeit, és monda: Hálj velem. 8 Ő azonban vonakodék s monda az ő ura feleségének: Ímé az én uramnak én mellettem semmi gondja nincs az ő háza dolgaira, és a mije van, mindenét az én kezemre bízá. 9 Senki sincs nálamnál nagyobb az ő házában; és tőlem semmit sem tiltott meg, hanem csak téged, mivelhogy te felesége vagy; hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen? 10 És lőn, hogy az asszony mindennap azt mondogatá Józsefnek, de ő nem hallgata reá, hogy vele háljon és vele egyesüljön. 11 Lőn azért egy napon, hogy valami dolgát végezni a házba beméne, és a háznép közűl senki sem vala ott benn a házban, 12 És megragadá őt ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem. Ő pedig ott hagyá ruháját az asszony kezében és elfuta és kiméne. 13 És mikor látja vala az asszony, hogy az a maga ruháját az ő kezében hagyta, és kifutott: 14 Összehívá a háznépet és szóla hozzájuk, mondván: Lássátok, héber embert hozott hozzánk, hogy megcsúfoljon bennünket. Bejött hozzám, hogy velem háljon, s én fenszóval kiálték. 15 És lőn, a mint hallja vala, hogy fenszóval kezdék kiáltani, ruháját nálam hagyá és elfuta és kiméne. 16 Megtartá azért az ő ruháját magánál, míg az ő ura haza jöve. 17 S ilyen szókkal szóla hozzá, mondván: Bejöve hozzám a héber szolga, a kit ide hoztál, hogy szégyent hozzon reám. 18 És mikor fenszóval kezdtem kiáltani, ruháját nálam hagyá és kifuta.

József a börtönben

19 És lőn, a mint hallja az ő ura az ő feleségének beszédeit, melyeket néki beszélt, mondván: Ilyesmiket tett velem a te szolgád; haragra gerjede. 20 Vevé azért Józsefet az ő ura és veté őt a tömlöczbe, melyben a király foglyai valának fogva, és ott vala a tömlöczben. 21 De az Úr Józseffel vala, és kiterjeszté reá az ő kegyelmességét és kedvessé tevé őt a tömlöcztartó előtt. 22 És a tömlöcztartó mind azokat a foglyokat, kik a tömlöczben valának, József kezébe adá, úgyhogy a mi ott történik vala, minden ő általa történék. 23 És semmi gondja nem vala a tömlöcztartónak azokra, a melyek keze alatt valának, mivelhogy az Úr vala Józseffel, és valamit cselekeszik vala, az Úr szerencséssé teszi vala.