Te Whānautanga o Īhaka
1 Nā, ka tirohia mai a Hara e Ihowā, ka pērātia me tāna i kōrero ai, ā, rite tonu ki tāna kupu tā Ihowā i mea ai ki a Hara. 2 Nā, ka hapū a Hara, ā, ka whānau he tama mā Āperahama i tōna koroheketanga i te wā anō i whakaritea e te Atua ki a ia. 3 Nā, ka huaina e Āperahama te ingoa o tāna tama i whānau nei māna, i whānau mai nei i a Hara, ko Īhaka. 4 Ā, ka waru ōna rā, ka kotia e Āperahama a Īhaka, tāna tama, ka pērātia me tā te Atua i whakahau ai ki a ia. 5 Ā, kotahi rau ngā tau o Āperahama i te whānautanga o tāna tama, o Īhaka.
6 Nā, ka mea a Hara, "Kua meinga ahau e te Atua kia kata; ā, ka kata tahi mātou ko ngā tāngata e rongo mai ana." 7 Ā, i mea anō ia, "Ko wai ō mua hei mea ki a Āperahama, tērā e whakangote tamariki a Hara? Kua whānau nei i ahau he tama māna, i a ia kua koroheketia."
I Tonoa atu a Hakara rāua ko Ihimaera
8 Nā, ka tupu te tamaiti rā, ā, ka whakamutua tāna kai ū; nā, ka tukua e Āperahama tētahi hākari nui i te rā i whakamutua ai te ngote ū a Īhaka. 9 Ā, ka kite a Hara i te tama a Hakara, a te wahine o Īhipa, i whānau nei i a rāua ko Āperahama, e kata whakahāwea ana. 10 Nā, ka mea ia ki a Āperahama, "Peia atu tēnei pononga me tāna tama. E kore rawa te tama a tēnei wahine pononga e tū tahi me tāku tama, me Īhaka, i ngā whakarerenga iho."
11 Ā, ko taua mea he hē rawa ki te titiro a Āperahama, ko tāna tama hoki ia. 12 Ka mea te Atua ki a Āperahama, "Kei kino tēnā ki tāu titiro, kaua e whakaaro ki te tamaiti rāua ko tāu pononga wahine. Engari, i ngā mea katoa i kōrero ai a Hara ki a koe, whakarongo atu ki tōna reo; kei a Īhaka hoki te karangatanga mō tōu uri. 13 Nā, ko te tama a te pononga wahine, ka meinga ia e ahau hei iwi, nō te mea he uri ia nōu."
14 Nā, ka maranga wawe a Āperahama i te ata, ka mau ki tētahi taro, ki tētahi tahā wai, ā, hoatu ana e ia ki a Hakara, whakawahā ana ki tōna pokohiwi, me te tamaiti hoki, ā, tonoa atu ana. Nā, ka haere ia, ka kōpikopiko i te koraha o Peerehepa.
15 Ā, ka pau te wai i roto i te tahā, nā, whakarērea iho e ia te tamaiti i raro i tētahi rākau iti. 16 Nā, ka haere ia, ā, ka noho mai i tawhiti, me te anga nui mai anō ki a ia, he pērā te matara me te taunga pere; i mea hoki ia, "Kei kite ahau i te matenga o te tamaiti." Nā, ka noho ia me te aronui mai anō ki a ia, ā, ka puaki tōna reo, ka tangi.
17 Ā, i rongo te Atua ki te reo o te tamaiti, ā, ka karanga mai te anahera a te Atua ki a Hakara i runga i te rangi, ka mea ki a ia, "He aha kei a koe, e Hakara? Kaua e wehi; kua rongo hoki te Atua ki te reo o te tamaiti i a ia e takoto nā. 18 Whakatika, hāpainga ake te tamaiti, puritia hoki ki tōu ringa; nō te mea ka meinga ia e ahau hei iwi nui."
19 Nā, ka whakatirohia e te Atua ōna kanohi, ā, ka kite ia i tētahi puna wai. Nā, ka haere ia, ka whakakī i te tahā ki te wai, ā, whakainumia ana te tamaiti.
20 Ā, i noho te Atua ki te tamaiti, ā, ka tupu ia; i noho ia i te koraha, ā, ka mōhio ki te kōpere. 21 Nā, ka noho ia ki te koraha o Parana; ā, ka tīkina atu e tōna whaea he wahine māna i te whenua o Īhipa.
Te Kawenata i Waenga i a Āperahama me Apīmereke
22 Ā, i taua wā anō ka kōrero a Apīmereke rāua ko Pikora, ko te rangatira o tāna ope, ki a Āperahama, ka mea, "Nā, kei a koe te Atua i ngā mea katoa e mea ai koe; 23 tēnā oatitia mai te Atua ki ahau, e kore koe e teka ki ahau, ki tāku tama, ki te tama rānei a tāku tama. Engari ka rite ki te aroha i whakaputaina e ahau ki a koe tāu mahi ki ahau, ki te whenua anō hoki i noho nei koe."
24 Nā, ka mea a Āperahama, "Ka oati ahau."
25 Nā, ka whakawā a Āperahama i a Apīmereke mō tētahi puna wai i murua e ngā tāngata a Apīmereke. 26 Nā, ka mea a Apīmereke, "Kāhore ahau e mōhio nā wai rānei tēnei mahi. Kīhai hoki koe i kōrero mai ki ahau, ā, kīhai ahau i rongo, nō tēnei rā tonu."
27 Nā, ka tīkina e Āperahama he hipi, he kau, ka hoatu ki a Apīmereke; nā, ka whakarite kawenata rāua. 28 Nā, ka wehea e Āperahama ki tahaki e whitu ngā reme uha o ngā hipi. 29 Ā, ka mea a Apīmereke ki a Āperahama, "He aha te tikanga o ēnei reme uha e whitu i wehea nei e koe ki tahaki?"
30 Ka mea ia, "Ko ēnei reme uha e whitu me tango e koe i tōku ringa, kia ai ēnei mea hei whakaatu māku, nāku i keri tēnei poka."
31 Nā, reira i huaina ai e ia taua wāhi ko Peerehepa; nō rāua hoki i oati ki reira.
32 Heoi, whakaritea ana e rāua te kawenata i Peerehepa. Ā, ka whakatika a Apīmereke rāua ko Pikora, ko te rangatira o tāna ope, ā, hoki ana ki te whenua o ngā Pirihitini. 33 Nā, ka whakatōkia e Āperahama he rākau, he tamarihi, ki Peerehepa, ā, ka karanga i reira ki te ingoa o Ihowā, o te Atua ora tonu. 34 Ā, ka noho a Āperahama ki te whenua o ngā Pirihitini mō ngā rā maha.
Izsák születése
1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala. 2 Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten. 3 És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak: 4 És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten. 5 Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék néki az ő fia Izsák. 6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam. 7 Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére. 8 És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
Hágár és Ismáel elűzetése
9 Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala, 10 Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal. 11 Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért. 12 De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod. 13 Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő. 14 Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában. 15 Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá. 16 És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra. 17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van. 18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. 19 És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek. 20 És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá. 21 Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről.
Ábrahám szövetsége Abimélekkel
22 És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. 23 Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál. 24 És monda Ábrahám: Én megesküszöm. 25 Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái. 26 És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma. 27 Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének. 28 És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot. 29 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál? 30 És felele Ábrahám: Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat. 31 Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten. 32 Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére. 33 Ábrahám pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét. 34 És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.