Gênesis 50

1 Nā, ka hinga a Hōhepa ki runga ki te mata o tōna pāpā, ā, ka tangi i runga i a ia, ka kihi hoki i a ia. 2 Nā, ka whakahau a Hōhepa i āna tāngata, i ngā kairongoā, kia whakapakokotia tōna pāpā. Nā, whakapakokotia ana a Īharaira e ngā kairongoā. 3 Nā, ka tutuki ōna rā e whā tekau; ko ngā rā hoki ēnā e whakatutukitia ana mō te hunga e whakapakokotia ana. Ā, e whitu tekau ngā rā i uhungatia ai ia e ngā Īhipiana.

4 Ā, ka taka ngā rā e uhungatia ai ia, ka kōrero a Hōhepa ki te whare o Parao, ka mea, "Nā, ki te mea kua manakohia ahau e koutou, tēnā, kōrero atu ki ngā taringa o Parao, mea atu, 5 I whakaoati tōku pāpā i ahau, i mea, ‘Ka mate tēnei ahau; hei roto tāku tanumanga i keria e ahau mōku ki te whenua o Kanaana, hei reira ahau tanumia ai e koe.’ Nā, kia tukua ahau e koe āianei kia haere ki runga, ki te tanu i tōku pāpā, ka hoki mai ai."

6 Nā, ka mea a Parao, "Haere ki runga ki te tanu i tōu pāpā, kia rite ki tāna i whakaoati ai i a koe."

7 Nā, haere ana a Hōhepa ki runga ki te tanu i tōna pāpā, i haere tahi anō i a ia ngā pononga katoa a Parao, ngā kaumātua o tōna whare, me ngā kaumātua katoa o te whenua o Īhipa, 8 me te whare katoa anō hoki o Hōhepa, rātou ko ōna tuākana, me te whare anō hoki o tōna pāpā. Ko ā rātou tamariki anake, me ā rātou hipi, me ā rātou kau i mahue i a rātou i te whenua o Kohena. 9 I haere tahi anō i a ia ngā hāriata me ngā tāngata hōiho; he nui whakaharahara te tira.

10 Nā, ka tae rātou ki te patunga wīti a Atara, i tāwāhi o Horano, ā, he tino nui whakaharahara te tangihanga i tangi ai rātou ki reira; e whitu hoki ngā rā i uhungatia ai e ia tōna pāpā. 11 Ā, ka kite ngā tāngata whenua, ngā Kanaani, i te uhunga i te patunga wīti a Atara, ka mea rātou, "He uhunga nui tēnei nā ngā Īhipiana!" Nā reira i huaina ai te ingoa o reira ko Apere Mitiraima kei tāwāhi hoki o Horano.

12 Nā, rite tonu ki tāna i whakahau ai ki a rātou tā āna tama i mea ai ki a ia. 13 I kawea hoki ia e āna tama ki te whenua o Kanaana, ā, tanumia ana ki te ana i te pārae o Makapera, i hokona tahitia nei e Āperahama me te pārae i a Eperona Hiti, kia puritia hei tanumanga, kei te ritenga atu o Mamere. 14 Nā, hoki ana a Hōhepa ki Īhipa, rātou tahi ko ōna tuākana, ko ngā tāngata katoa anō hoki i haere tahi i a ia ki runga ki te tanu i tōna pāpā, i te mutunga o tāna tanu i tōna pāpā.

Ka Whakamārietia Ōna Tuākana e Hōhepa

15 Nā, i te kitenga o ngā tuākana o Hōhepa kua mate tō rātou pāpā, ka mea rātou, "Tērā pea e kino mai a Hōhepa ki a tātou, ā, ka utua mai e ia ā tātou kino katoa i meatia e tātou ki a ia." 16 Nā, ka tuku tangata rātou ki a Hōhepa, ā, ka mea, "I whakahau mai tōu pāpā i mua ake i tōna matenga, i mea mai, 17 ‘Kia pēnei tā koutou kupu ki a Hōhepa: Tēnā, whakarērea te hē o ōu tuākana, me tō rātou hara; he kino hoki tā rātou mahi ki a koe.’ Nā, tēnā whakarērea te hē o ngā pononga a te Atua o tōu pāpā."

Ā, ka tangi a Hōhepa i ā rātou kupu ki a ia.

18 Nā, ka haere ōna tuākana, ka tāpapa ki tōna aroaro; ka mea, "Tēnei mātou hei pononga māu."

19 Ā, ka mea a Hōhepa ki a rātou, "Kaua e wehi. He kaiwhakakapi oti ahau mō tō te Atua wāhi? 20 Ko koutou hoki, i hē ō koutou whakaaro ki ahau; he pai ia tō te Atua whakaaro, kia meatia ai tēnei ināianei, kia whakaorangia ai hoki ngā tāngata tokomaha. 21 Heoi, kaua e wehi; māku koutou e atawhai, koutou ko ā koutou tamariki." Ā, ka whakamārie ia i a rātou, ka whakamāmā hoki i ō rātou ngākau.

Te Matenga o Hōhepa

22 Nā, ka noho a Hōhepa ki Īhipa, rātou ko te whare o tōna pāpā; ā, kotahi rau kotahi tekau ngā tau i ora ai a Hōhepa. 23 Ā, i kite a Hōhepa i te tuatoru o ngā whakatupuranga o ngā tamariki a Ēparaima; i whakatupuria anō hoki ngā tamariki a Makiri, tama a Mānahi, ki runga ki ngā turi o Hōhepa.

24 Nā, ka mea a Hōhepa ki ōna tuākana, "Ka mate ahau; otiia ka āta tirohia koutou e te Atua, ā, ka kawea atu koutou e ia i tēnei whenua ki runga, ki te whenua i oati ai ia ki a Āperahama, ki a Īhaka, ki a Hākopa." 25 Nā, ka whakaoatitia ngā tama a Īharaira e Hōhepa, ka mea ia, "Ka tīkina mai koutou, ka āta tirohia e te Atua, ā, me kawe atu e koutou ōku iwi i konei ki runga."

26 Nā, ka mate a Hōhepa i te kotahi rau i te kotahi tekau o ōna tau; ā, ka whakapakokotia e rātou, ka whakatakotoria hoki ki te kāwhena i Īhipa.

Jákób temetése Hebronban

1 József pedig az ő atyja orczájára borúla és siránkozék felette és csókolgatá őt. 2 És megparancsolá József az ő szolgáinak, az orvosoknak, hogy balzsamozzák be az ő atyját; és bebalzsamozák az orvosok Izráelt. 3 Mikor negyven nap eltelék, mert akkorra telnek be a bebalzsamozás napjai, siraták őt az Égyiptombeliek hetven napig. 4 És elmúlának az ő siratásának napjai, és szóla József a Faraó házanépéhez, mondván: Ha kedves vagyok előttetek, szóljatok kérlek a Faraónak, mondván: 5 Az én atyám engem megesketett, mondván: Ímé én meghalok; az én síromba, melyet Kanaán földén ástam magamnak, oda temess el engem. Most hát kérlek, hadd menjek el, és temessem el az én atyámat, azután visszatérek. 6 És monda a Faraó: Eredj el és temesd el a te atyádat, a mint megesketett téged. 7 Elméne azért József, hogy az ő atyját eltemesse, és vele együtt felmenének mind a Faraó szolgái, az ő házának vénei és Égyiptom földének minden vénei. 8 Józsefnek is egész háznépe; és az ő bátyjai, és az ő atyjának háznépe; csak gyermekeiket, juhaikat és barmaikat hagyták a Gósen földén. 9 Felmenének annakfelette ő vele szekerek is és lovagok, úgy hogy igen nagy sereg vala. 10 Mikor eljutának Atád szérűjéhez, mely a Jordánon túl van, nagy és keserves sírással sírának ott. József pedig hét napig gyászolá az ő atyját. 11 És láták az ország lakosai, a Kanaán népe azt a gyászt Atád szérűjénél, és mondának: Keserves gyásza ez az Égyiptombelieknek. Azért nevezék azt a helyet Ábel Miczrajimnak, mely a Jordánon túl van. 12 Aképen cselekedének azért Jákóbbal az ő fiai, a miképen megparancsolta vala nékik. 13 Elvivék ugyanis őt az ő fiai Kanaán földére és eltemeték őt a Makpelah mezőnek barlangjába, melyet vett vala Ábrahám a mezővel együtt temetésre való örökségnek a Khitteus Efrontól Mamrénak átellenében. 14 És visszatére József Égyiptomba, ő, és az ő atyjafiai, és mind azok, kik vele fölmentek vala az ő atyjának temetésére, minekutána eltemette az ő atyját.

József nagylelkűsége

15 A mint láták József bátyjai, hogy az ő atyjok meghalt, ezt mondják vala: Hátha gyűlölni fog minket József, és visszaadja nékünk mindazt a gonoszt, a mit rajta elkövettünk. 16 Izenetet küldének azért Józsefhez, mondván: A te atyád megparancsolta nékünk az ő holta előtt, mondván: 17 Így szóljatok Józsefhez: Kérünk téged, bocsásd meg a te atyádfiainak vétkét és bűnöket, mert gonoszul cselekedtek te ellened. Most azért bocsásd meg azoknak vétkét, a kik a te atyád Istenét szolgálják. József pedig sír vala, mikor ezt mondák néki. 18 Járulának pedig ő hozzá az ő testvérei is, és leborúlának előtte és mondának: Ímé mi a te szolgáid vagyunk. 19 József pedig monda: Ne féljetek: avagy Isten gyanánt vagyok-é én? 20 Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa. 21 Most annakokáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És megvígasztalá őket és szívökre beszéle. 22 József pedig Égyiptomban lakozék; mind ő, mind az ő atyjának házanépe. És éle József száz tíz esztendeig. 23 És látá József Efraimtól harmad ízben való fiait. Manasse fiának Mákhirnak is születtek József térdén gyermekei.

József halála

24 És monda József az ő testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonnyal meglátogat titeket és felvisz titeket e földről arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 25 És megesketé József Izráel fiait, mondván: Mikor az Isten titeket bizonnyal meglátogat, vigyétek fel innen az én tetemeimet magatokkal. 26 És meghala József száz tíz esztendős korában, és bebalzsamozák, és koporsóba tevék Égyiptomban.