Gênesis 26

Te Tinihanga a Apīmereke e Īhaka

1 Nā, ka matekai te whenua, hāunga te matekai tuatahi i puta mai i ngā rā o Āperahama. Ā, ka haere a Īhaka ki a Apīmereke, kīngi o ngā Pirihitini, ki Kerara. 2 Nā, ka puta mai a Ihowā ki a ia, ka mea, "Kaua e haere ki raro, ki Īhipa; e noho ki te whenua e kōrero ai ahau ki a koe. 3 E noho i tēnei whenua, ā, ka tata ahau ki a koe, ka manaaki hoki i a koe; ka hoatu nei hoki e ahau ēnei whenua katoa ki a koutou ko ōu uri, ā, ka whakapūmautia te oati i oati ai ahau ki a Āperahama, ki tōu pāpā. 4 Ā, ka whakanuia e ahau ōu uri kia pērā me ngā whetū o te rangi, ka hoatu hoki e ahau ēnei whenua katoa ki ōu uri; ā, mā tōu uri ka manaakitia ai ngā iwi katoa o te whenua; 5 nō te mea i rongo a Āperahama ki tōku reo, i mau ki āku ako, ki āku whakahau, ki āku tikanga, ki āku ture."

6 Nā, ka noho a Īhaka i Kerara. 7 Ā, ka ui ngā tāngata o taua wāhi ki tāna wahine, ā, ka mea ia, "Ko tōku tuahine ia," i wehi hoki ia, te mea ai, "Ko tāku wahine," i mea hoki, "Kei patua ahau e ngā tāngata o tēnei wāhi mō Ripeka, he ātaahua hoki ia ki te titiro atu."

8 Ā, ka maha ōna rā ki reira, ka titiro atu a Apīmereke, kīngi o ngā Pirihitini, i te matapihi, ā, ka kite, nā, ko Īhaka e tākaro ana ki a Ripeka, ki tāna wahine. 9 Nā, ka karangatia e Apīmereke a Īhaka, ka mea atu, "Koia anō, ko tāu wahine tonu ia. Nā te aha koe i mea ai, ‘Ko tāku tuahine ia’?"

Ka mea a Īhaka ki a ia, "I mea hoki ahau, Kei mate ahau mōna."

10 Nā, ka mea a Apīmereke, "He aha tēnei mahi āu ki a mātou? Wāhi iti kua takoto tētahi o te iwi nei ki tāu wahine, ā, kua tākina mai e koe he hara ki runga ki a mātou."

11 Nā, ka whakatūpato a Apīmereke ki tōna iwi katoa, ka mea, "Ko te tangata e pā ki tēnei tangata, ki tāna wahine rānei, he pono ka mate ia."

12 Ā, i rui a Īhaka ki taua whenua, ā, maea ake i taua tau anō kotahi rau. I manaakitia hoki ia e Ihowā, 13 nā, ka kake taua tangata, ka tino nui haere, nō ka nui noa ake ia. 14 Ā, ka whiwhi ia i ngā kāhui hipi, i ngā kāhui kau, i te tini o te pononga, ā, ka hae ngā Pirihitini ki a ia. 15 Nā, ko ngā poka katoa i keria e ngā pononga a tōna pāpā i ngā rā o Āperahama, o tōna pāpā, i tanumia ērā e ngā Pirihitini, i whakakīia hoki ki te oneone.

16 Nā, ka mea a Apīmereke ki a Īhaka, "Haere atu i roto i a mātou; he kaha rawa hoki koe i a mātou."

17 Nā, haere atu ana a Īhaka i reira, ā, whakatūria ana tōna puni ki te awaawa o Kerara, ā, noho ana i reira. 18 Nā, ka keria anō e Īhaka ngā poka wai i keria rā i ngā rā o Āperahama, o tōna pāpā; i tanumia hoki e ngā Pirihitini i muri i te matenga o Āperahama. Ā, huaina ana e ia hei ingoa mō aua poka ko ngā ingoa i huaina iho e tōna pāpā.

19 Nā, ka keri ngā pononga a Īhaka ki te awaawa, ā, ka kitea e rātou i reira he puna manawa-whenua. 20 Nā, ka tautohe ngā hēpara o Kerara ki ngā hēpara a Īhaka, ka mea, "Nā mātou tēnei wai." Ā, huaina ana e ia te ingoa o te poka ko Ēheke; mō rātou hoki i whakatetete ki a ia. 21 Nā, ka keri rātou i tētahi atu poka, ka tautohetia anō tērā e rātou; ā, huaina iho e ia tōna ingoa ko Hitina. 22 Nā, ka neke atu ia i reira, ā, ka keri i tētahi atu poka. Kīhai tērā i tautohetia e rātou; nā, ka huaina e ia tōna ingoa ko Rehopoto; i mea hoki ia, "Kātahi nei hoki a Ihowā ka whakawātea i tētahi nohoanga mō tātou, ā, ka hua tātou ki runga ki te whenua."

23 Nā, ka haere atu ia i reira ki runga, ki Peerehepa. 24 Ā, ka puta mai a Ihowā ki a ia i taua pō anō, ka mea, "Ko ahau te Atua o Āperahama, o tōu pāpā. Kaua e wehi, kei a koe nei hoki ahau, ā, ka manaaki ahau i a koe, ka whakanui hoki i ōu uri, he whakaaro ki a Āperahama, ki tāku pononga."

25 Nā, ka hangā e ia he āta ki reira, ā, ka karanga ki te ingoa o Ihowā, ā, whakatūria ana hoki e ia tōna tēneti ki reira. Ā, ka keria tētahi poka ki reira e ngā pononga a Īhaka.

26 Nā, ka haere mai a Apīmereke i Kerara ki a ia, rātou ko Ahutata ko tētahi o ōna hoa, ko Pikora hoki, ko te rangatira o tāna ope. 27 Ā, ka mea a Īhaka ki a rātou, "I haere mai koutou ki ahau ki te aha, inā hoki kua kino koutou ki ahau, kua pei hoki i ahau i roto i a koutou?"

28 Ā, ka mea rātou, "I kite mārama mātou, kei a koe a Ihowā; koia mātou i mea ai, ‘Kia takoto āianei he oati ki waenganui i a tātou, ki waenganui o mātou,’ ōu, kia whakarite kawenata hoki mātou ki a koe; 29 kia kaua koe e tūkino i a mātou, kia pēnei me mātou kīhai nei i pā ki a koe, kīhai hoki i aha ki a koe, heoi ko te pai anake, i āta tuku anō i a koe. Ināianei ko koe te manaakitanga a Ihowā."

30 Nā, ka tukua e ia he hākari mā rātou, ā, ka kai rātou, ka inu. 31 Nā, ka maranga wawe rātou i te ata, ka oati rātou tētahi ki tētahi; ā, tukua ana rātou e Īhaka kia haere, ā, hoki mārie atu ana rātou i a ia.

32 Ā, i taua rangi anō ka haere mai ngā pononga a Īhaka, ka kōrero ki a ia i te poka i keria e rātou, ā, ka mea ki a ia, "Kua kitea e mātou he wai." 33 Ā, huaina iho e ia taua poka ko Hepaha. Nō konā te ingoa o tēnā pā, o Peerehepa, ā mohoa noa nei.

Ngā Wāhine Tauiwi a Ēhau

34 Ā, ka whā tekau ngā tau o Ēhau, ka tango ia i a Iuriti tamāhine a Peeri Hiti, hei wahine māna, rāua ko Pahemata tamāhine a Erona Hiti; 35 ā, ka waiho rāua hei mea pōuri ki ngā ngākau o Īhaka, rāua ko Ripeka.

Izsák Gérárba megy. Megáldatik

1 Lőn pedig éhség az országban, amaz első éhség után, mely Ábrahám idejében vala. Elméne azért Izsák Abimélekhez a Filiszteusok királyához Gérárba. 2 Mert megjelent vala néki az Úr és ezt mondotta vala: Ne menj alá Égyiptomba! lakjál azon a földön, melyet mondándok tenéked. 3 Tartózkodjál ezen a földön, és én veled leszek és megáldalak téged; mert tenéked és a te magodnak adom mind ezeket a földeket, hogy megerősítsem az esküvést, melylyel megesküdtem Ábrahámnak a te atyádnak. 4 És megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei; 5 Mivelhogy hallgata Ábrahám az én szavamra: és megtartotta a megtartandókat, parancsolataimat, rendeléseimet és törvényeimet.

Rebeka és Abimélek

6 Lakozék azért Izsák Gérárban. 7 És mikor annak a helynek lakosai az ő felesége felől kérdezősködének, azt mondja vala: én húgom ő. Mert fél vala azt mondani: én feleségem; gondolván: nehogy megöljenek engem e helynek lakosai Rebekáért, mivelhogy szép ábrázatú ő. 8 És lőn idő multával, hogy Abimélek a Filiszteusok királya kitekintvén az ablakon, látá Izsákot enyelegni Rebekával az ő feleségével. 9 Kiálta azért Abimélek Izsáknak, és monda: Ímé bizony feleséged ő; hogyan mondhattad tehát: húgom ő!? És monda neki Izsák: Mert azt gondolám, netalán még meg kell halnom miatta. 10 És monda Abimélek: Miért mívelted ezt mi velünk? Kevésbe múlt, hogy feleségeddel nem hált valaki a nép közűl, és bűnt hoztál volna mi reánk. 11 Parancsola azért Abimélek mind az egész népnek, ezt mondván: A ki ezt az embert vagy ennek feleségét illeténdi, bizonynyal meg kell halnia.

Izsák gazdagsága és küzdelmei

12 És vete Izsák azon a földön, és lett néki abban az esztendőben száz annyia, mert megáldá őt az Úr. 13 És gyarapodék az a férfiú, és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem igen nagygyá lőn. 14 És vala néki apró és öreg barma és sok cselédje, s irigykedének ezért reá a Filiszteusok. 15 És mindazokat a kútakat, melyeket az ő atyjának szolgái Ábrahámnak az ő atyjának idejében ástak vala, behányák a Filiszteusok, és betölték azokat földdel. 16 És monda Abimélek Izsáknak: Menj el közűlünk, mert sokkal hatalmasabbá lettél nálunknál. 17 Elméne azért onnan Izsák, és Gérár völgyében voná fel sátrait, és ott lakék. 18 És ismét megásá Izsák a kútakat, a melyeket ástak vala az ő atyjának Ábrahámnak idejében, de a melyeket Ábrahám holta után behánytak vala a Filiszteusok, és azokkal a nevekkel nevezé azokat, a mely neveket adott vala azoknak az ő atyja. 19 Izsák szolgái pedig ásnak vala a völgyben, és élő víznek forrására akadának ott. 20 Gérár pásztorai pedig versengének Izsák pásztoraival, mondván: Miénk a víz. Ezért nevezé a kútnak nevét Észeknek, mivelhogy czivakodtak vala ő vele. 21 Más kútat is ásának s azon is versengének, azért annak nevét Szitnának nevezé. 22 És tovább vonula onnan és ása más kútat, a mely miatt nem versengének; azért nevezé nevét Rehobóthnak, és monda: Immár tágas helyet szerzett az Úr minékünk, és szaporodhatunk a földön. 23 Felméne pedig onnan Beérsebába. 24 És megjelenék néki az Úr azon éjszaka, és monda: Én vagyok Ábrahámnak a te atyádnak Istene: Ne félj, mert te veled vagyok, és megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért. 25 Oltárt építe azért ott, és segítségűl hívá az Úrnak nevét, s felvoná ott az ő sátorát; Izsák szolgái pedig kútat ásának ottan. 26 Abimélek pedig elméne ő hozzá Gérárból és Akhuzzáth az ő barátja, meg Pikhól az ő hadvezére. 27 És monda nékik Izsák: Miért jöttetek én hozzám, holott gyűlöltök engem s elűztetek magatok közűl? 28 Ők pedig mondák: Látván láttuk, hogy az Úr van te veled, és mondánk: legyen esküvés mi közöttünk, köztünk és te közötted; és kössünk frigyet teveled, 29 Hogy minket gonoszszal nem illetsz, valamint mi sem bántottunk téged, és a mint csak jót cselekedtünk veled, és békességgel bocsátottunk el magunktól. Te már az Úr áldott embere vagy. 30 Akkor vendégséget szerze nékik és evének és ivának. 31 Reggel pedig felkelvén, egymásnak megesküvének, és elbocsátá őket Izsák, és elmenének ő tőle békességgel. 32 Ugyanaz nap eljövének az Izsák szolgái, és hírt hozának néki a kút felől, melyet ástak vala; és mondának néki: Találtunk vizet. 33 S elnevezé azt Sibáhnak: Azokáért annak a városnak neve Beérseba mind e mai napig.

Ézsaú első házassága

34 És mikor Ézsaú negyven esztendős vala, feleségűl vevé Jehudithot, a Khitteus Beéri leányát, és Boszmátot a Khitteus Elon leányát. 35 És ők valának Izsáknak és Rebekának lelke keserűsége.