Gênesis 15

He Kawenata a Ihowā ki a Āperama

1 Muri iho i ēnei mea ka puta moemoeā mai te kupu a Ihowā ki a Āperama, ka mea:

"Kaua e wehi, e Āperama.

Ko ahau tōu whakangungu rākau,

tōu utu nui whakaharahara."

2 Nā, ka mea a Āperama, "E te Ariki, e Ihowā, ko te aha e hōmai e koe ki ahau, e haere urikore nei ahau, ā, ko te taunga o tōku whare hei tēnei Eriētera o Ramahiku?" 3 I mea anō a Āperama, "Titiro hoki, kāhore nei i hōmai e koe he uri ki ahau; ā, ākuanei, kei tētahi tamaiti i whānau ki tōku whare te mahuetanga iho o ōku taonga."

4 Nā, kua puta mai te kupu a Ihowā ki a ia, i mea ia, "E kore e mahue iho ōu taonga mō tēnā; engari, ka mahue iho mō tētahi e puta mai i roto i ōu whēkau." 5 Nā, ka kawea ia e ia ki waho, ā, ka mea mai, "Tēnā tirohia atu te rangi, taua hoki ngā whetū, ki te taea ēnā e koe te tatau." Ā, ka mea ia ki a ia, "Ka pērā tōu uri."

6 I whakapono hoki ia ki a Ihowā, ā, ka whakairia ki a ia hei tika.

7 I mea anō ia ki a ia, "Ko Ihowā ahau, nāna nei koe i kawe mai i Uru o ngā Karari, kia hoatu ai ki a koe tēnei whenua hei kāinga pūmau."

8 Anō rā ko ia, "E te Ariki, e Ihowā, mā te aha ka mōhio ai ahau ka riro mai tēnei i ahau?"

9 Nā, ka mea ia ki a ia, "Tīkina tētahi kau māku, hei te tau toru, me tētahi koati uha, hei te tau toru, me tētahi hipi toa, hei te tau toru, me tētahi kūkupa, me tētahi pī kūkupa."

10 Nā, tīkina ana e ia aua mea katoa, ā, tapahia ana i waenganui, whakatakotoria ana ngā wāhi kia rite mai ki ā rāua whakawahi; ko ngā manu ia kīhai i tapahia e ia. 11 Ā, ka rere iho ngā manu ki ngā tinana, ka āia atu e Āperama.

12 Nā, i te rerenga o te rā, ka parangia a Āperama e te moe; nā, ko te whakawehi o te pōuri kerekere e tau iho ana ki a ia. 13 Ā, ka mea ia ki a Āperama, "Kia tino mōhio koe, ka noho manene tōu uri ki tētahi whenua ehara nei i a rātou, ā, ka mahi ki a rātou; ā, e whā rau ngā tau e whakatupuria kinotia ai rātou. 14 Ka whakawākia anō e ahau te iwi e whakamahia ai rātou, ā muri iho ka puta mai rātou me ngā taonga maha. 15 Ko koe ia ka haere mārie ki ōu mātua; ka pai tōu koroheketanga, ā, tanumia noatia koe. 16 Kei te whā ia o ngā whakatupuranga ka hoki mai rātou ki konei nō te mea kāhore anō kia tutuki noa te hara o ngā Amori."

17 Nā, i te tōnga o te rā, nō ka pōuri, nā, ko te oumu paowa, me te rama e kā ana, e tika ana i waenganui o aua porohanga. 18 I taua rangi anō ka whakaritea e Ihowā he kawenata ki a Āperama, ka mea ia, "Ka hoatu e ahau tēnei whenua ki tōu uri, mai rā anō o te awa o Īhipa, ā tae noa ki te awa nui, ki te awa, ki Uparati; 19 ngā Keni, ngā Keniti, ngā Karamoni, 20 ngā Hiti, ngā Perihi, ngā Repaima, 21 ngā Amori, ngā Kanaani, ngā Kirikahi, me ngā Iepuhi."

Ábrámnak fiú igértetik

1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges. 2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer? 3 És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm. 4 És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.

Ábrám hite

5 És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod. 6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.

Isten szövetséget köt Ábrámmal

7 És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl. 8 És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt? 9 És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat. 10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé. 11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat. 12 És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá. 13 És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. 14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal. 15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben. 16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be. 17 És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között. 18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig. 19 A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat. 20 A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat. 21 Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.