Gênesis 19

Te Kino o Horoma

1 Nā, ka haere mai ngā anahera tokorua ki Horoma i te ahiahi; ā, ko Rota i te kūwaha o Horoma e noho ana. Ā, ka kite a Rota i a rāua, ka whakatika ki te whakatau i a rāua, ā, ka tuohu tōna kanohi ki te whenua, 2 ka mea ia, "Nanā, e ōku ariki, peka mai ki te whare o tā kōrua pononga, nē? Ki konei moe ai, horoi ai hoki i ō kōrua waewae, ā, ka moata ai te maranga, ka haere i tā kōrua haere."

Ka mea rāua, "Kāhore; engari ki te huarahi noa māua moe ai."

3 Nā, ka kaha tāna tohe ki a rāua, ā, peka atu ana rāua ki a ia, haere ana ki tōna whare. Nā, ka taka ia i tētahi hākari mā rāua, ka tunu hoki i ētahi keke rēwenakore, ā, ka kai rāua. 4 Kīanō rāua i takoto noa, ka karapotia te whare e ngā tāngata o te pā, e ngā tāngata o Horoma, e te koroheke, e te taitamariki, e ngā tāngata katoa o ngā wāhi katoa. 5 Ā, ka karanga rātou ki a Rota, ka mea ki a ia, "Kei hea aua tāngata i haere mai nei ki a koe i te pō nei? Whakaputaina mai ki a mātou, kia mōhio ai mātou ki a rāua."

6 Nā, ka puta atu a Rota ki a rātou ki te kūwaha, me tāna tūtaki anō i te tatau i muri i a ia. 7 Ka mea, "Kaua rā e kino, e ōku tuākana. 8 Nanā, tokorua āku tamāhine, kāhore nei i mōhio noa ki te tāne, me whakaputa atu rāua e ahau ki a koutou, ā, mā koutou e mea ki a rāua te mea e pai ana ki tā koutou titiro. Kaua ia e meatia tētahi mea ki ēnei tāngata; he mea hoki ka tae mai nei rāua ki te taumarumarutanga iho o tōku tuanui."

9 Anō rā ko rātou, "Tū atu!" Ā, ka mea anō rātou, "I haere mai tēnei korokē kotahi ki konei noho ai, ā, e whai ana kia māna e whakarite tikanga. Ākuanei tōu mate i a mātou nui atu i tō rāua." Nā, ka āki rawa rātou ki te tangata rā, ki a Rota, ā, ka whakatata ki te wāhi i te tatau.

10 Otirā, ka totoro atu te ringa o aua tāngata, ā, kūmea ana a Rota ki a rāua ki roto ki te whare, ā, tūtakina ana e rāua te tatau. 11 Nā, ka whiua e rāua ngā tāngata i te kūwaha o te whare, te iti, te rahi, ki te matapōtanga; ā, ngenge noa rātou i te rapunga i te tatau.

Te Ngaromanga o Horoma me Koroma

12 Nā, ka mea aua tāngata ki a Rota, "Kāhore atu rānei ōu tāngata i konei? Me he hunaonga, he tama rānei āu, he tamāhine rānei āu, tētahi atu mea rānei āu i roto i te pā, mauria atu i tēnei wāhi. 13 Ka whakangaromia hoki tēnei wāhi e māua, nō te mea kua nui tō rātou karanga ki te aroaro o Ihowā; kua tonoa mai hoki māua e Ihowā ki te whakangaro."

14 Nā, ka haere a Rota, ka kōrero ki āna hunaonga i mārenatia nei ki āna tamāhine, ka mea, "Whakatika, haere atu i konei; ka whakangaromia hoki e Ihowā tēnei pā." Otiia, ki te whakaaro o āna hunaonga i rite ia ki tētahi tangata e hangareka ana.

15 Ā, i te huakanga ake o te ata, ka akiaki ngā anahera i a Rota, ka mea, "Whakatika, haria tāu wahine, me ēnei tamāhine tokorua āu, kei hunā koe i roto i te kino o tēnei pā."

16 Otirā, i whakaroa ia; nā, ka hopu aua tāngata ki tōna ringa, ki te ringa o tāna wahine, ki ngā ringa o āna tamāhine tokorua; he tohu hoki nā Ihowā i a ia. Ā, kawea atu ana ia e rāua ki waho, ka waiho i waho o te pā. 17 Ā, ka oti rātou te kawe atu e rāua ki waho, ka mea ia, "Rere atu kia ora ai koe; kaua e titiro ki muri i a koe, kaua hoki e tū ki tētahi wāhi o te mānia; rere atu ki te maunga, kei ngaro koe."

18 Nā, ka mea a Rota ki a rāua, "Kaua rā e pēnā, e tōku Ariki. 19 Nanā, kua manakohia nei tāu pononga e koe, kua whakanuia anō e koe tōu aroha i whakaputaina nei, e koe ki ahau, i a koe i whakaora nei i tōku wairua; nā, e kore e taea e ahau te rere ki te maunga, kei mau ahau i tētahi kino, ā, ka mate. 20 Titiro hoki, e tata ana tēnei pā hei rerenga atu, he mea nohinohi noa nei. Kia rere ahau ki reira nē? – Ehara ianei i te mea nohinohi? – ā, ka ora tōku wairua."

21 Anō rā ko ia ki a ia, "Nā, kua whakaae anō hoki ahau ki tēnei meatanga āu, kia kaua e hunā e ahau tēnei pā i kōrero mai nā koe. 22 Kia hohoro, rere atu ki reira; e kore hoki e taea e ahau tētahi mea, kia tae rā anō koe ki reira." Nā reira i huaina ai te ingoa o taua pā ko Toara. 23 Kua rewa te rā ki runga ki te whenua, ka tae a Rota ki Toara.

24 Kātahi ka uaina e Ihowā ki Horoma, ki Komora, he whānāriki, he ahi nā Ihowā, nō te rangi; 25 ā, hurihia iho e ia aua pā, me te mānia katoa, me ngā tāngata katoa o ngā pā, me ngā mea e tupu ana i te whenua. 26 Nā, i titiro tāna wahine ki muri i a ia, ā, meinga ana hei pou tote.

27 Ā, i maranga wawe a Āperahama i te ata ki te wāhi i tū ai ia i te aroaro o Ihowā. 28 Nā, ko tōna tirohanga atu ki te ritenga o Horoma, o Komora, ki te whenua katoa hoki o te mānia, ka kite, nā, e kake ana te paowa o te whenua, me te mea he paowa oumu.

29 Nā, i te whakangaromanga a Ihowā i ngā pā o te mānia, ka mahara te Atua ki a Āperahama, ā, tonoa ana e ia a Rota i roto i te hurihanga i tāna hurihanga i ngā pā i noho ai a Rota.

Te Pūtake o ngā Moapi me ngā Āmoni

30 Nā, ka piki atu a Rota i Toara, ka noho ki te maunga, rātou tahi ko āna tamāhine tokorua; i wehi hoki ia ki te noho i Toara; ā, ka noho i roto i tētahi ana, a ia me āna tamāhine tokorua. 31 Nā, ka mea te tuakana ki tō muri, "Kua koroheke tō tāua pāpā, ā, kāhore he tangata o te whenua hei haere mai ki a tāua, hei pērā me tō te whenua katoa tikanga. 32 Tēnā, tāua ka whakainu i tō tāua pāpā ki te wāina, ka takoto ai tāua ki a ia, kia tupu ai i a tāua tētahi uri mō tō tāua pāpā."

33 Nā, ka whakainu rāua i tō rāua pāpā ki te wāina i taua pō; ā, ka haere atu te tuakana, ka takoto ki tōna pāpā, kīhai hoki tērā i mōhio ki tōna takotoranga iho, ki tōna whakatikanga ake.

34 Ā, i te aonga ake ka mea te tuakana ki tō muri, "Nanā, i takoto ahau inapō ki tōku pāpā; tāua anō ka whakainu i a ia ki te wāina i tēnei pō; ā, māu e haere atu, e takoto ki a ia, kia tupu ai i a tāua tētahi uri mō tō tāua pāpā." 35 Nā, ka whakainu anō rāua i tō rāua pāpā ki te wāina i taua pō; ā, ka whakatika tō muri, ka takoto hoki ki a ia; ā, kīhai ia i mōhio ki tōna takotoranga iho, ki tōna whakatikanga ake.

36 Koia ka hapū ngā tamāhine tokorua a Rota i tō rāua pāpā. 37 Ā, ka whānau tā te tuakana, he tama, ā, huaina ana e ia tōna ingoa ko Moapa; ko ia te pāpā o ngā Moapi, ā tae noa ki tēnei rā. 38 Me tō muri, whānau ake anō tāna, he tama, ā, huaina iho e ia tōna ingoa ko Penami. Ko ia te pāpā o ngā tama a Āmona, ā tae noa ki tēnei rā.

Sodoma romlottsága

1 Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában űl vala, és a mint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla. 2 És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg. 3 De nagyon unszolá őket, és betérének hozzá, és bemenének az ő házába; ő pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének. 4 Lefekvésök előtt a város férfiai, Sodoma férfiai körűlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytől egyig. 5 És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket. 6 És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót. 7 És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot. 8 Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek. 9 Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az ajtót. 10 De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót. 11 Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.

Lót menekül

12 És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helyből. 13 Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt. 14 Kiméne azért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna. 15 És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bűne miatt. 16 Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül. 17 És lőn mikor kivivék őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz. 18 És monda Lót nékik: Ne oh Uram! 19 Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekűlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak. 20 Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok. 21 Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál. 22 Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak. 23 A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.

Sodoma és Gomora elpusztul

24 És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. 25 És elsűlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is. 26 És hátra tekinte az ő felesége, és sóbálványnyá lőn. 27 Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe előtt állott vala. 28 És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje. 29 És lőn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelemből, mikor elsűlyeszté a városokat, a melyekben lakott vala Lót.

Lót leányainak bűne

30 Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni; lakozék tehát egy barlangban ő és az ő két leánya. 31 És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint. 32 Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól. 33 Adának azért inni bort az ő atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. 34 És lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól. 35 Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; ő pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. 36 És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól. 37 És szűle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak; ez a Moábiták atyja mind e mai napig. 38 A kisebbik is fiat szűle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az Ammoniták atyja mind a mai napig.