Gênesis 41

Ka Whakaaturia e Hōhepa te Moemoeā a te Kīngi

1 Ā, ka taka ngā tau e rua, ka moe a Parao; nā, i te taha ia o te awa e tū ana. 2 Nā, ko te putanga ake o ngā kau e whitu i roto i te awa, he āhua pai, e whai kiko ana; ā, ka kai rātou i roto i ngā wīwī. 3 Nā, ko te putanga ake anō o ētahi kau e whitu i muri i a rātou i roto i te awa, he āhua kino, he kikokore; ā, tū ana rātou i te taha o ērā kau i te pareparenga o te awa. 4 Nā, ka kainga e ngā kau āhua kino, kikokore, ngā kau āhua pai e whitu, ngā mea mōmona. Ā, ka ara ake a Parao.

5 Ā, ka parangia anō ia, nā, ko te rua o āna moe. Nā, ko te putanga ake o ngā puku wīti e whitu, kotahi anō hoki te kakau, he mea whai kiko, he pai. 6 Nā, ko ngā puku e whitu e tupu ake ana i muri i ērā, he mea kikokore, he mea ngingio i te marangai. 7 Ā, horomia ake ngā puku whai kiko e whitu, ngā mea whai kai, e ngā puku kikokore e whitu. Ko te aranga ake o Parao; nā, he moe!

8 Ā, i te ata; nā, ka pororaru tōna wairua; ā, ka tono tāngata ia ki te karanga i ngā tohunga māori katoa o Īhipa, me ngā mea mōhio katoa o reira. Ā, kōrerotia atu ana tāna moe e Parao ki a rātou, otiia, kīhai i taea e tētahi te whakaatu i te tikanga o aua moe ki a Parao.

9 Nā, ka kōrero te tino kaiwhakainu ki a Parao, ka mea, "Kātahi ahau ka mahara ki ōku hē. 10 I riri mai a Parao ki āna pononga, ā, i tuku i ahau kia puritia ki roto ki te whare o te rangatira o ngā kaitiaki, ahau me te tino kaihanga taro. 11 Ā, ka moe māua i tētahi moe i te pō kotahi, ahau, a ia hoki; i moe māua ahau, a ia, me te tikanga anō o ā māua moe. 12 Nā, i reira i a māua tētahi taitama Hiperu, he pononga nā te rangatira o ngā kaitiaki; ā, ka kōrerotia e māua ki a ia, ā, whakaaturia mai ana e ia te tikanga o ā māua moe ki a māua; rite tonu tāna whakaaturanga ki tā tērā moe, ki tāku. 13 Ā, tika tonu tāna i whakaatu ai ki a māua; ko ahau i whakahokia e ia ki tāku mahi, ko tērā i tāronatia."

14 Nā, ka tono tangata a Parao, hei karanga i a Hōhepa, ā, ka hohoro rātou te mau mai i a ia i roto i te whare herehere. Nā, ka heu ia i a ia, ka tango i ētahi kākahu kē mōna, ā, haere ana ki a Parao.

15 Ā, ka mea a Parao ki a Hōhepa, "I moe ahau i tētahi moe, ā, kāhore he tangata hei whakaatu i tōna tikanga. Nā, kua tae mai tōu rongo ki ahau, e kōrerotia ana ki te rongo koe i te moe ka taea e koe te whakaatu tōna tikanga."

16 Nā, ka whakahoki a Hōhepa ki a Parao, ka mea, "Ehara i ahau; mā te Atua e whakahoki te kupu pai ki a Parao."

17 Nā, ka mea a Parao ki a Hōhepa, "I ahau e moe ana, nā, e tū ana ahau i te pareparenga o te awa; 18 nā, ka puta ake i te awa ngā kau e whitu, he mea whai kiko, he āhua pai; ā, ka kai rātou i roto i ngā wīwī. 19 Nā, ko te putanga ake o ētahi atu kau e whitu i muri i ērā, he hīroki, he āhua kino noa iho, he kikokore, kāhore ahau i kite i tō rātou rite te kino i te whenua katoa o Īhipa. 20 Nā, ka kainga ngā kau e whitu ō mua, ngā mea mōmona, e ngā kau hīroki, e ngā mea kino; 21 ā, i tō rātou toremitanga ki roto i a rātou, e kore e mōhiotia kua toremi rātou ki roto i a rātou; he mau tonu hoki tō rātou āhua kino, he pērā me tō te tīmatanga. Nā, ka ara ahau.

22 "Nā, i kite anō ahau i ahau e moe ana, ko ngā puku wīti e whitu e tupu ake ana i te kakau kotahi, he mea whai kai, he mea pai. 23 Nā, ko ngā puku e whitu, he mea taramore, he mea kikokore, i ngingio nei i te marangai, e tupu ake ana i muri i aua puku; 24 ā, horomia ake ngā puku papai e whitu e ngā puku kikokore. Nā, ka kōrerotia e ahau ki ngā tohunga māori; ā, kāhore tētahi hei whakaatu ki ahau."

25 Nā, ko te meatanga a Hōhepa ki a Parao, "Ko te moe a Parao kotahi tonu; e whakaaturia ana e te Atua ki a Parao ngā mea e meatia ana e ia. 26 Ko ngā kau pai e whitu, e whitu ngā tau; ko ngā puku pai anō e whitu, e whitu ngā tau; kotahi anō te moe. 27 Ā, ko ngā kau hīroki e whitu, ko ngā mea kino i puta ake rā i muri i a rātou, e whitu ēnā ngā tau; ā, ko ngā puku wīti e whitu, ko ngā mea i ngingio i te marangai, e whitu ēnā ngā tau matekai.

28 "Ko te mea tēnā i kōrerotia e ahau ki a Parao; ko tā te Atua e mea ai e whakakitea ana e ia ki a Parao. 29 Nanā, e whitu ngā tau e haere mai nei e nui ai te hua o te whenua katoa o Īhipa; 30 ā, e whitu ngā tau matekai e ara ake i muri i ērā; ā, ka wareware katoa te hua i te whenua o Īhipa; ā, ka ngaro te whenua i te matekai. 31 Ā, e kore taua hua e mōhiotia e te whenua, i taua matekai hoki ō muri; nō te mea he tino nanakia. 32 Ā, i tuaruatia ai te moe a Parao, he mea pūmau nā te Atua, ka hohoro anō te meatia e te Atua.

33 "Nā, reira, me titiro e Parao tētahi tangata mōhio, whai whakaaro, kia tukua e ia ngā tikanga o te whenua o Īhipa ki a ia. 34 Kia meatia tēnei e Parao, kia whakaritea hoki e ia ētahi kaitirotiro mō te whenua, ā, kia tangohia e ia te rima o ngā wāhi o te whenua o Īhipa i ngā tau hua e whitu. 35 Kia kohia hoki ngā kai katoa o ēnei tau pai e haere ake nei, kia āmitia mai hoki he wīti ki raro i te ringa o Parao, kia tohungia anō hoki he kai i roto i ngā pā. 36 Nā, ka pae taua kai mā te whenua mō ngā tau matekai e whitu e puta mai ana ki te whenua o Īhipa; e kore ai e ngaro te whenua i te matekai."

Ka Whakarangatira i Īhipa a Hōhepa

37 Ā, he pai taua mea ki te titiro a Parao, ki te titiro hoki a āna tāngata katoa. 38 Nā, ka mea a Parao ki āna tāngata, "E kitea rānei e tātou he pēnei, he tangata kei a ia nei te Wairua o te Atua?"

39 Ā, ka mea a Parao ki a Hōhepa, "Nā, kua whakakitea nei e te Atua ēnei mea katoa ki a koe, kāhore hoki he tangata hei rite mōu, te mōhio, te whai whakaaro. 40 Ko koe hei rangatira mō tōku whare, ā, mā tāu kupu tōku iwi katoa e tohutohu; ko te torōna anake te mea e nui ake ai ahau i a koe."

41 Ā, ka mea a Parao ki a Hōhepa, "Titiro, kua waiho nei koe e ahau hei rangatira mō te whenua katoa o Īhipa." 42 Nā, ka tangohia e Parao tōna mōwhiti i tōna ringa, ā, kuhua ana e ia ki te ringa o Hōhepa, i whakakākahuria hoki ia e ia ki ngā kākahu rīnena pai, ā, whakaheia ana he hei kōura ki tōna kakī. 43 I whakaekea anō ia e ia ki runga ki te tuarua o ōna hāriata; ā, ka karangatia e rātou i mua i a ia, "Kia piko te turi!" Ka waiho ia e ia hei rangatira mō te whenua katoa o Īhipa.

44 I mea anō a Parao ki a Hōhepa, "Ko Parao ahau, ā, ki te kāhore koe, e kore e ara ake te ringa, te waewae rānei o tētahi i te whenua katoa o Īhipa." 45 Nā, ka huaina e Parao te ingoa o Hōhepa. Ko Tawhanatapaneaha; ā, i hōmai anō e ia hei wahine māna, a Ahenata, tamāhine a Potiwhera, tohunga o Ono. Nā, ka haere a Hōhepa ā puta noa i te whenua katoa o Īhipa.

46 E toru tekau ngā tau o Hōhepa i tōna tūranga i te aroaro o Parao, o te kīngi o Īhipa. Nā, ka puta atu a Hōhepa i te aroaro o Parao, ā, ka haere ā puta noa i te whenua katoa o Īhipa. 47 Ā, i ngā tau hua e whitu, me te mea he aohanga nā te ringa te hua o te whenua. 48 Nā, ka kohia e ia ngā kai katoa o ngā tau e whitu i puta ki te whenua o Īhipa, ā, rongoātia ana te kai ki ngā pā. Ko te kai o te māra i tētahi taha, i tētahi taha o te pā, i rongoātia e ia ki taua pā anō. 49 Heoi, āmitia ana e Hōhepa he wīti, me te mea ko te onepū o te moana, he hira whakaharahara; ā, whakarērea noatia iho e ia te tatau; kāhore hoki i taea te tatau.

50 Nā, ka whānau ngā tama tokorua a Hōhepa, i te mea kāhore anō kia puta noa ngā tau matekai, i whānau hoki i a rāua ko Ahenata tamāhine a Potiwhera tohunga o Ono. 51 Ā, i huaina e Hōhepa te ingoa o te mātāmua ko Mānahi, "Nō te mea," e kī ana ia, "kua meinga ahau e te Atua kia wareware ki tāku mahi nui katoa, ki te whare katoa anō hoki o tōku pāpā." 52 Ā, i huaina e ia te ingoa o te tuarua ko Ēparaima, "Mōku hoki i meinga e te Atua kia hua ki te whenua o tōku tangihanga."

53 Nā, ka taka ngā tau hua e whitu i puta mai rā ki te whenua o Īhipa, 54 ā, ka tīmata ngā tau matekai e whitu te puta ake, ka pērā hoki me tā Hōhepa i kōrero ai. Ā, i ngā whenua katoa te matekai; ko te whenua katoa ia o Īhipa i whai taro. 55 Nā, i te matenga o te whenua katoa o Īhipa i te kai, ka tangi te iwi ki a Parao ki te taro mā rātou; ā, ka mea a Parao ki ngā Īhipiana katoa, "Haere ki a Hōhepa; me mea e koutou tāna e mea ai ki a koutou."

56 Nā, i runga i te mata katoa o te whenua te matekai; ā, ka wāhia e Hōhepa ngā toa katoa, ā, hokona ana e ia ki ngā Īhipiana; he nanakia hoki te matekai i te whenua o Īhipa. 57 Ā, ka haere ngā whenua katoa ki Īhipa, ki a Hōhepa, ki te hoko wīti; nō te mea he nui rawa te matekai o ngā whenua katoa.

Faraó álmai

1 Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll vala a folyóvíz mellett. 2 És ímé a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban. 3 S ímé azok után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és oda állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján. 4 És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó. 5 És elaluvék és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép. 6 És ímé azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala. 7 És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó, és ímé álom vala. 8 Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden jövendőmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az ő álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak. 9 Szóla azért a főpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon. 10 A Faraó megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert. 11 És álmot látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda. 12 És vala velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg. 13 És lőn, hogy a miképen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt pedig felakasztatá.

József magyarázata

14 Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a tömlöczből, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne. 15 És monda a Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs a ki megmagyarázza azt: Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt. 16 És felele József a Faraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, a mi a Faraónak javára van. 17 Monda azért a Faraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján. 18 És ímé a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban. 19 S ímé azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat. 20 És elnyelék az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet. 21 És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejök oly rút vala, mint az előtt. És felserkenék. 22 És láttam álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép. 23 És ímé hét összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után, 24 És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, a ki megmagyarázza nékem. 25 És monda József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Faraónak. 26 A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz. 27 A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje. 28 Ez az a mit mondék a Faraónak, hogy a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak. 29 Ímé hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Égyiptomban. 30 Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet. 31 És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz. 32 Hogy pedig a Faraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni. 33 Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselővé. 34 Cselekedje ezt a Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom földén a hét bő esztendőben. 35 És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a Faraó keze alá, élelműl a városokban, és tartsák meg, 36 És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.

József nagy méltóságra emeltetik

37 És tetszék e beszéd a Faraónak és minden ő szolgáinak. 38 Monda azért a Faraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van? 39 És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember. 40 Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá. 41 Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén. 42 És levevé a Faraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére; és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tőn az ő nyakába. 43 És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala ő előtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Égyiptom földén. 44 És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Égyiptom földén. 45 És nevezé a Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségűl Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére. 46 József pedig harmincz esztendős vala, mikor a Faraó előtt, az égyiptomi király előtt álla. Kiméne tehát József a Faraó elől, és bejárá az egész Égyiptom földét.

József gondoskodása

47 És a föld a hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést. 48 És összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülte levő határ élelmét takarítá be. 49 És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala. 50 Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szűle néki Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya. 51 És nevezé József az elsőszülöttnek nevét Manassénak: mert úgymond, elfelejteté én velem Isten minden én vesződségemet, és az én atyámnak egész házát. 52 A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén. 53 Eltele tehát a bőség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földén. 54 És elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lőn éhség minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér. 55 De megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. – Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és a mit mond néktek, azt míveljétek. 56 És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom földén. 57 És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön.