1 Maskil de David, donné au maître chantre. Sur ce que Doëg Iduméen vint à Saül, et lui rapporta, disant : David est venu en la maison d'Ahimélec. Pourquoi te vantes-tu du mal, vaillant homme? La gratuité du [Dieu] Fort dure tous les jours.2 Ta langue trame des méchancetés, elle est comme un rasoir affilé, qui trompe.3 Tu aimes plus le mal que le bien, [et] le mensonge plus que de dire la vérité; Sélah.4 Tu aimes tous les discours pernicieux, [et] le langage trompeur.5 Aussi le [Dieu] Fort te détruira pour jamais; il t'enlèvera et t'arrachera de [ta] tente, et il te déracinera de la terre des vivants; Sélah.6 Et les justes [le] verront, et craindront, et ils se riront d'un tel homme, [disant] :7 Voilà cet homme qui ne tenait point Dieu pour sa force, mais qui s'assurait sur ses grandes richesses, et qui mettait sa force en sa malice.8 Mais moi, je serai dans la maison de Dieu comme un olivier qui verdit. Je m'assure en la gratuité de Dieu pour toujours et à perpétuité.9 Je te célébrerai à jamais de ce que tu auras fait ces choses; et je mettrai mon espérance en ton Nom, parce qu'il est bon envers tes bien-aimés.

1 Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;2 Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.3 Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!4 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!5 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.6 Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.7 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.8 És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:9 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]