1 Psaume d'Asaph, [donné] au maître chantre, [pour le chanter] sur Guittith. Chantez gaiement à Dieu, qui est notre force; jetez des cris de réjouissance en l'honneur du Dieu de Jacob.

2 Entonnez le Cantique, prenez le tambour, la harpe agréable, et la musette.

3 Sonnez la trompette en la nouvelle lune, en la solennité, pour le jour de notre fête.

4 Car c'est un statut à Israël, une ordonnance du Dieu de Jacob.

5 Il établit cela pour témoignage en Joseph, lorsqu'il sortit contre le pays d'Egypte, où j'ouïs un langage que je n'entendais pas.

6 J'ai retiré, [dit-il], ses épaules de dessous la charge, et ses mains ont été retirées arrière des pots.

7 Tu as crié étant en détresse, et je t'en ai retiré; je t'ai répondu du milieu de la nue où gronde le tonnerre; je t'ai éprouvé auprès des eaux de Mériba; Sélah.

8 Ecoute mon peuple, je te sommerai; Israël ô si tu m'écoutais!

9 Il n'y aura point au milieu de toi de dieu étranger, et tu ne te prosterneras point devant les dieux des étrangers.

10 Je suis l'Eternel ton Dieu, qui t'ai fait monter hors du pays d'Egypte; dilate ta bouche, et je l'emplirai.

11 Mais mon peuple n'a point écouté ma voix, et Israël ne m'a point eu à gré.

12 C'est pourquoi je les ai abandonnés à la dureté de leur cœur, et ils ont marché selon leurs conseils.

13 Ô si mon peuple m'eût écouté! si Israël eût marché dans mes voies!

14 J'eusse en un instant abattu leurs ennemis, et j'eusse tourné ma main contre leurs adversaires.

15 Ceux qui haïssent l'Eternel lui auraient menti, et le temps [de mon peuple] eût été à toujours.

16 Et [Dieu] l'eût nourri de la mœlle du froment; et je t'eusse, [dit-il], rassasié du miel [qui distille] de la roche.

1 Az éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.

2 Örvendezzetek Istennek, a mi erõsségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

3 Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörû hárfát cziterával együtt.

4 Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

5 Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

6 Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék [ott,] a mit nem tudtam.

7 Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

8 A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.

9 Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

10 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj!

11 Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

12 De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

13 Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

14 Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izráel az én utaimon járna!

15 Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

16 Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök. [ (Psalms 81:17) És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! ]