1 Psaume de David, [donné] au maître chantre, [pour le chanter] en Néguinoth, sur Séminith. Eternel! ne me reprends point en ta colère, et ne me châtie point en ta fureur.

2 Eternel, aie pitié de moi, car je suis sans aucune force; guéris-moi, ô Eternel! car mes os sont épouvantés.

3 Même mon âme est fort troublée; et toi, ô Eternel! jusques à quand?

4 Eternel! retourne-toi, garantis mon âme, délivre-moi pour l'amour de ta gratuité.

5 Car il n'est point fait mention de toi en la mort; [et] qui est-ce qui te célébrera dans le sépulcre?

6 Je me suis épuisé à force de soupirer; je baigne mon lit toutes les nuits, je le trempe de mes larmes.

7 Mon regard est tout défait de chagrin, il est envieilli à cause de tous ceux qui me pressent.

8 Retirez-vous loin de moi, vous tous ouvriers d'iniquité, car l'Eternel a entendu la voix de mes pleurs.

9 L'Eternel a entendu ma supplication, l'Eternel a reçu ma requête.

10 Tous mes ennemis seront honteux et épouvantés; ils s'en retourneront, ils seront confus en un moment.

1 Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.

2 Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

3 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

4 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

5 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

6 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?

7 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.

8 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

9 Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.

10 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. [ (Psalms 6:11) Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. ]