1 Psaume de David, [donné] au maître chantre. Eternel, le Roi se réjouira de ta force, et combien s'égayera-t-il de ta délivrance?

2 Tu lui as donné le souhait de son cœur, et ne lui as point refusé ce qu'il a proféré de ses lèvres; Sélah.

3 Car tu l'as prévenu de bénédictions de biens, [et] tu as mis sur sa tête une couronne de fin or.

4 Il t'avait demandé la vie, et tu la lui as donnée : [même] un prolongement de jours à toujours et à perpétuité.

5 Sa gloire est grande par ta délivrance; tu l'as couvert de majesté et d'honneur.

6 Car tu l'as mis pour bénédictions à perpétuité; tu l'as rempli de joie par ta face.

7 Parce que le Roi s'assure en l'Eternel, et en la gratuité du Souverain, il ne sera point ébranlé.

8 Ta main trouvera tous tes ennemis; ta droite trouvera tous ceux qui te haïssent.

9 Tu les rendras comme un four de feu au temps de ton courroux; l'Eternel les engloutira en sa colère, et le feu les consumera.

10 Tu feras périr leur fruit de dessus la terre, et leur race d'entre les fils des hommes.

11 Car ils ont intenté du mal contre toi, et ils ont machiné une entreprise dont ils ne pourront pas [venir à bout].

12 Parce que tu les mettras en butte, et que tu coucheras [tes flèches] sur tes cordes contre leurs visages.

13 Elève-toi, Eternel, par ta force; [et] nous chanterons et psalmodierons ta puissance.

1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Uram, a te erõsségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez.

3 Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela.

4 Sõt eléje vitted javaidnak áldásait; szín-arany koronát tettél fejére.

5 Életet kért tõled: adtál néki hosszú idõt, örökkévalót és végtelent.

6 Nagy az õ dicsõsége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája.

7 Sõt áldássá tetted õt örökké, megvidámítottad õt színed örömével.

8 Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme.

9 Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyûlölõidet.

10 Tüzes kemenczévé teszed õket megjelenésed idején; az Úr az õ haragjában elnyeli õket és tûz emészti meg õket.

11 Gyümölcsüket kiveszted e földrõl, és magvokat az emberek fiai közül.

12 Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki;

13 Mert meghátráltatod õket, íved húrjait arczuknak feszíted. [ (Psalms 21:14) Emelkedjél fel Uram, a te erõddel, hadd énekeljünk, hadd zengedezzük hatalmadat! ]