1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.2 Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.6 Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
1 Aleluia. Amo o Senhor, porque ele ouviu a voz de minha súplica,2 porque inclinou para mim os seus ouvidos no dia em que o invoquei.3 Os laços da morte me envolviam, a rede da habitação dos mortos me apanhou de improviso; estava abismado na aflição e na ansiedade.4 Foi então que invoquei o nome do Senhor: Ó Senhor, salvai-me a vida!5 O Senhor é bom e justo, cheio de misericórdia é nosso Deus.6 O Senhor cuida dos corações simples; achava-me na miséria e ele me salvou.7 Volta, minha alma, à tua serenidade, porque o Senhor foi bom para contigo,8 pois livrou-me a alma da morte, preservou-me os olhos do pranto, os pés da queda.9 Na presença do Senhor continuarei o meu caminho na terra dos vivos.10 Salmo. Conservei a confiança ainda quando podia dizer: Em verdade sou extremamente infeliz.11 Em meu pavor eu dizia: O homem é um apoio falaz.12 Mas que poderei retribuir ao Senhor por tudo o que ele me tem dado?13 Erguerei o cálice da salvação, invocando o nome do Senhor.14 Cumprirei os meus votos para com o Senhor, na presença de todo o seu povo.15 É penoso para o Senhor ver morrer os seus fiéis.16 Senhor, eu sou vosso servo; vosso servo, filho de vossa serva: quebrastes os meus grilhões.17 Oferecer-vos-ei um sacrifício de louvor, invocando o nome do Senhor.18 Cumprirei os meus votos para com o Senhor, na presença de todo o seu povo,19 nos átrios da casa do Senhor, no teu recinto, ó Jerusalém!