1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.2 Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!3 Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.4 Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!5 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.6 A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.8 Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.9 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.10 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.11 Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.12 Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!13 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?14 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.15 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.16 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;17 Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.18 [Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.19 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.20 Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.21 Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.22 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik. ]
1 De Davi. Quando simulou alienação na presença de Abimelec e, despedido por ele, partiu. Bendirei continuamente ao Senhor, seu louvor não deixará meus lábios.2 Glorie-se a minha alma no Senhor; ouçam-me os humildes, e se alegrem.3 Glorificai comigo ao Senhor, juntos exaltemos o seu nome.4 Procurei o Senhor e ele me atendeu, livrou-me de todos os temores.5 Olhai para ele a fim de vos alegrardes, e não se cobrir de vergonha o vosso rosto.6 Vede, este miserável clamou e o Senhor o ouviu, de todas as angústias o livrou.7 O anjo do Senhor acampa em redor dos que o temem, e os salva.8 Provai e vede como o Senhor é bom, feliz o homem que se refugia junto dele.9 Reverenciai o Senhor, vós, seus fiéis, porque nada falta àqueles que o temem.10 Os poderosos empobrecem e passam fome, mas aos que buscam o Senhor nada lhes falta.11 Vinde, meus filhos, ouvi-me: eu vos ensinarei o temor do Senhor.12 Qual é o homem que ama a vida, e deseja longos dias para gozar de felicidade?13 Guarda tua língua do mal, e teus lábios das palavras enganosas.14 Aparta-te do mal e faze o bem, busca a paz e vai ao seu encalço.15 Os olhos do Senhor estão voltados para os justos, e seus ouvidos atentos aos seus clamores.16 O Senhor volta a sua face irritada contra os que fazem o mal, para apagar da terra a lembrança deles.17 Apenas clamaram os justos, o Senhor os atendeu e os livrou de todas as suas angústias.18 O Senhor está perto dos contritos de coração, e salva os que têm o espírito abatido.19 São numerosas as tribulações do justo, mas de todas o livra o Senhor.20 Ele protege cada um de seus ossos, nem um só deles será quebrado.21 A malícia do ímpio o leva à morte, e os que odeiam o justo serão castigados.22 O Senhor livra a alma de seus servos; não será punido quem a ele se acolhe.