1 Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.2 Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!3 Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?6 Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.7 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!9 Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.10 Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.13 Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!17 Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,19 Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. [ (Psalms 80:20) Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk! ]

1 Ao mestre de canto. Conforme: A lei é como os lírios. Salmo de Asaf. Escutai, ó pastor de Israel, vós que levais José como um rebanho.2 Vós que assentais acima dos querubins, mostrai vosso esplendor em presença de Efraim, Benjamim e Manassés. Despertai vosso poder, e vinde salvar-nos.3 Restaurai-nos, ó Senhor; mostrai-nos serena a vossa face e seremos salvos.4 Ó Deus dos exércitos, até quando vos irritareis contra o vosso povo em oração?5 Vós o nutristes com o pão das lágrimas, e o fizestes sorver um copioso pranto.6 Vós nos tornastes uma presa disputada dos vizinhos: os inimigos zombam de nós.7 Restaurai-nos, ó Deus dos exércitos; mostrai-nos serena a vossa face e seremos salvos.8 Uma vinha do Egito vós arrancastes; expulsastes povos para a replantar.9 O solo vós lhes preparastes; ela lançou raízes nele e se espalhou na terra.10 As montanhas se cobriram com sua sombra, seus ramos ensombraram os cedros de Deus.11 Até o mar ela estendeu sua ramagem, e até o rio os seus rebentos.12 Por que derrubastes os seus muros, de sorte que os passantes a vindimem,13 e a devaste o javali do mato, e sirva de pasto aos animais do campo?14 Voltai, ó Deus dos exércitos; olhai do alto céu, vede e vinde visitar a vinha.15 Protegei este cepo por vós plantado, este rebento que vossa mão cuidou.16 Aqueles que a queimaram e cortaram pereçam em vossa presença ameaçadora.17 Estendei a mão sobre o homem que escolhestes, sobre o homem que haveis fortificado.18 E não mais de vós nos apartaremos; conservai-nos a vida e então vos louvaremos.19 Restaurai-nos, Senhor, ó Deus dos exércitos; mostrai-nos serena a vossa face e seremos salvos.