1 Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?2 A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:3 Szaggassuk le az õ bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!4 Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.5 Majd szól nékik haragjában, és megrettenti õket gerjedelmében:6 Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!7 Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.8 Kérjed tõlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.9 Összetöröd õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.10 Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!11 Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.12 Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az õ haragja. Boldogok mindazok, a kik õ benne bíznak!

1 Por que tumultuam as nações? Por que tramam os povos vãs conspirações?2 Erguem-se, juntos, os reis da terra, e os príncipes se unem para conspirar contra o Senhor e contra seu Cristo.3 Quebremos seu jugo, disseram eles, e sacudamos para longe de nós as suas cadeias!4 Aquele, porém, que mora nos céus, se ri, o Senhor os reduz ao ridículo.5 Dirigindo-se a eles em cólera, ele os aterra com o seu furor:6 Sou eu, diz, quem me sagrei um rei em Sião, minha montanha santa.7 Vou publicar o decreto do Senhor. Disse-me o Senhor: Tu és meu filho, eu hoje te gerei.8 Pede-me; dar-te-ei por herança todas as nações; tu possuirás os confins do mundo.9 Tu as governarás com cetro de ferro, tu as pulverizarás como um vaso de argila.10 Agora, ó reis, compreendei isto; instruí-vos, ó juízes da terra.11 Servi ao Senhor com respeito e exultai em sua presença;12 prestai-lhe homenagem com tremor, para que não se irrite e não pereçais quando, em breve, se acender sua cólera. Felizes, entretanto, todos os que nele confiam.