1 Aszáf tanítása.2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?]10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledbõl: végezz!12 Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.13 Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.18 Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!

1 Hino de Asaf. Por que, Senhor, persistis em nos rejeitar? Por que se inflama vossa ira contra as ovelhas de vosso rebanho?2 Recordai-vos de vosso povo que elegestes outrora, da tribo que resgatastes para vossa possessão, da montanha de Sião onde fizestes vossa morada.3 Dirigi vossos passos a estes lugares definitivamente devastados; o inimigo tudo destruiu no santuário.4 Os adversários rugiam no local de vossas assembléias, como troféus hastearam suas bandeiras.5 Pareciam homens a vibrar o machado na floresta espessa.6 Rebentaram os portais do templo com malhos e martelos,7 atearam fogo ao vosso santuário, profanaram, arrasaram a morada do vosso nome.8 Disseram em seus corações: Destruamo-los todos juntos; incendiai todos os lugares santos da terra.9 Não vemos mais nossos emblemas, já não há nenhum profeta e ninguém entre nós que saiba até quando...10 Ó Deus, até quando nos insultará o inimigo? O adversário blasfemará vosso nome para sempre?11 Por que retirais a vossa mão? Por que guardais vossa destra em vosso seio?12 Entretanto, Deus é meu rei desde os tempos antigos, ele que opera a salvação por toda a terra.13 Vosso poder abriu o mar, esmagastes nas águas as cabeças de dragões.14 Quebrastes as cabeças do Leviatã, e as destes como pasto aos monstros do mar.15 Fizestes jorrar fontes e torrentes, secastes rios caudalosos.16 Vosso é o dia, a noite vos pertence: vós criastes a lua e o sol,17 Vós marcastes à terra seus confins, estabelecestes o inverno e o verão.18 Lembrai-vos: o inimigo vos insultou, Senhor, e um povo insensato ultrajou o vosso nome.19 Não abandoneis ao abutre a vida de vossa pomba, não esqueçais para sempre a vida de vossos pobres.20 Olhai para a vossa aliança, porque todos os recantos da terra são antros de violência.21 Que os oprimidos não voltem confundidos, que o pobre e o indigente possam louvar o vosso nome.22 Levantai-vos, ó Deus, defendei a vossa causa. Lembrai-vos das blasfêmias que continuamente vos dirige o insensato.23 Não olvideis os insultos de vossos adversários, e o tumulto crescente dos que se insurgem contra vós.