1 Zsoltár, ének szombat napra.2 Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!3 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.4 Tíz húrú hegedûvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.5 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mûveiben örvendezem.6 Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid!7 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:8 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;9 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!10 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, [és ]elszélednek mind a hamisság cselekedõk!11 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.12 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.13 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.14 Plánták [õk] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.15 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellõk lesznek; [ (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne! ]

1 Salmo. Cântico para o dia de sábado. É bom louvar ao Senhor e cantar salmos ao vosso nome, ó Altíssimo;2 proclamar, de manhã, a vossa misericórdia, e, durante a noite, a vossa fidelidade,3 com a harpa de dez cordas e com a lira, com cânticos ao som da cítara,4 pois vós me alegrais, Senhor, com vossos feitos; exulto com as obras de vossas mãos.5 Senhor, estupendas são as vossas obras! E quão profundos os vossos desígnios!6 Não compreende estas coisas o insensato, nem as percebe o néscio.7 Ainda que floresçam os ímpios como a relva, e floresçam os que praticam a maldade, eles estão à perda eterna destinados.8 Vós, porém, Senhor, sois o Altíssimo por toda a eternidade.9 Eis que vossos inimigos, Senhor, vossos inimigos hão de perecer, serão dispersados todos os artesãos do mal.10 Exaltastes a minha cabeça como a do búfalo, e com óleo puríssimo me ungistes.11 Meus olhos vêem os inimigos com desprezo, e meus ouvidos ouvem com prazer o que aconteceu aos que praticam o mal.12 Como a palmeira, florescerão os justos, elevar-se-ão como o cedro do Líbano.13 Plantados na casa do Senhor, nos átrios de nosso Deus hão de florir.14 Até na velhice eles darão frutos, continuarão cheios de seiva e verdejantes,15 para anunciarem quão justo é o Senhor, meu rochedo, e como não há nele injustiça.