1 Chegai-vos, nações,

para ouvir,

e vós povos, escutai;

ouça a terra,

e a sua plenitude,

o mundo,

e tudo quanto produz.

2 Porque a indignação

do Senhor está sobre todas as nações,

e o seu furor

sobre todo o exército delas;

ele as destruiu totalmente,

entregou-as à matança.

3 E os seus mortos serão arremessados

e dos seus cadáveres subirá o seu mau cheiro;

e os montes se derreterão

com o

seu sangue.

4 E todo o exército

dos céus se dissolverá,

e os céus se enrolarão

como um livro;

e todo o seu exército cairá,

como cai a folha da vide e

como cai o figo da figueira.

5 Porque a minha espada se embriagou

nos céus; eis que

sobre Edom descerá,

e sobre o povo

do meu anátema

para exercer juízo.

6 A espada do Senhor está cheia

de sangue,

está engordurada

da gordura do sangue

de cordeiros e de bodes,

da gordura dos rins de carneiros;

porque o Senhor tem sacrifício

em Bozra,

e grande matança

na terra de Edom.

7 E os bois selvagens cairão

com eles, e os bezerros

com os touros;

e a sua terra embriagar-se-á

de sangue até se fartar,

e o seu pó se engrossará

com a gordura.

8 Porque será o dia

da vingança do Senhor,

ano de retribuições

pela contenda de Sião.

9 E os seus ribeiros se tornarão

em pez, e o seu pó

em enxofre,

e a sua terra

em pez ardente.

10 Nem de noite nem

de dia se apagará;

para sempre a sua fumaça subirá;

de geração

em geração será assolada;

pelos séculos

dos séculos ninguém

passará por ela.

11 Mas o pelicano

e a coruja a possuirão,

e o bufo e o corvo habitarão nela;

e ele estenderá

sobre ela o cordel

de confusão

e nível de vaidade.

12 Eles chamarão ao reino os seus nobres,

mas nenhum haverá; e todos os seus príncipes

não serão coisa alguma.

13 E nos seus palácios crescerão espinhos,

urtigas e cardos

nas suas fortalezas;

e será uma habitação

de chacais,

e sítio

para avestruzes.

14 As feras do deserto se encontrarão

com as feras da ilha,

e o sátiro clamará ao seu companheiro;

e os animais noturnos ali pousarão,

e acharão lugar

de repouso para si.

15 Ali se aninhará a coruja

e porá os seus ovos,

e tirará os seus filhotes,

e os recolherá debaixo

da sua sombra;

também ali os abutres se ajuntarão uns

com os outros.

16 Buscai no livro do Senhor,

e lede; nenhuma destas coisas faltará,

ninguém faltará com a sua companheira;

porque a minha boca tem ordenado,

e o seu espírito

mesmo as tem

ajuntado.

17 Porque ele mesmo lançou as sortes por elas,

e sua mão lhas tens repartido

com o cordel;

para sempre a possuirão,

de geração

em geração

habitarão nela.

1 Jőjjetek népek és halljátok, nemzetségek figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei. 2 Mert haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregökre; megátkozá, halálra adta őket. 3 Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg vérök miatt. 4 Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. 5 Mert megrészegült fegyverem az égben, és ímé leszáll Edomra, átkom népére, ítéletre. 6 Az Úr fegyvere telve vérrel, megrakva kövérrel, bárányoknak és bakoknak vérével, a kosoknak vesekövérével; mert áldozatja lesz az Úrnak Boczrában, és nagy öldöklés Edom földén. 7 Elhullnak a bivalyok is velök, és a tulkok a bikákkal, és megrészegedik földük vértől, és poruk borítva lesz kövérrel. 8 Mert bosszúállás napja ez az Úrnak, a megfizetés esztendeje Sionnak ügyéért. 9 És változnak patakjai szurokká, és pora kénkővé, és lészen földe égő szurokká. 10 Éjjel és nappal el nem alszik, örökre fölgomolyog füstje, nemzetségről nemzetségre pusztán marad, soha örökké senki át nem megy rajta; 11 És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó; és gém és holló lakja azt, és fölvonják rá a pusztaság mérőkötelét és a semmiségnek köveit. 12 Nemesei nem választanak többé királyt, és minden fejedelmei semmivé lesznek. 13 És fölveri palotáit tövis, csalán és bogács a bástyáit, és lesz sakálok hajléka és struczok udvara. 14 És találkozik vadmacska a vadebbel, és a kisértet társára talál, csak ott nyugszik meg az éji boszorkány és ott lel nyughelyet magának. 15 Oda rak fészket a bagoly és tojik és ül tojáson és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a sasok! 16 Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: ezeknek egy hijjok sem lesz, egyik a másiktól el nem marad; mert az Ő szája parancsolta, és az Ő lelke gyűjté össze őket! 17 Ő vetett sorsot köztök, és keze osztá ki azt nékik mérőkötéllel; örökre bírni fogják azt, nemzetségről nemzetségre lakoznak abban.