1 Assim diz o Senhor ao seu ungido,

a Ciro, a quem tomo pela mão direita,

para abater as nações diante

de sua face,

e descingir os lombos dos reis,

para abrir diante dele as portas,

e as portas

não se fecharão.

2 Eu irei adiante de ti,

e endireitarei os caminhos tortuosos;

quebrarei as portas de bronze,

e despedaçarei os ferrolhos

de ferro.

3 Dar-te-ei os tesouros escondidos,

e as riquezas encobertas,

para que saibas

que eu sou o Senhor,

o Deus de Israel,

que te chama

pelo teu nome.

4 Por amor de meu servo Jacó,

e de Israel, meu eleito,

eu te chamei pelo teu nome,

pus o teu sobrenome,

ainda que não me conhecesses.

5 Eu sou o Senhor, e não há outro;

fora de mim não há Deus;

eu te cingirei, ainda

que tu não me conheças;

6 Para que se saiba desde o nascente

do sol, e desde o poente,

que fora de mim não há outro;

eu sou o Senhor,

e não há outro.

7 Eu formo a luz, e crio as trevas;

eu faço a paz, e crio o mal;

eu, o Senhor,

faço todas estas coisas.

8 Destilai, ó céus,

dessas alturas,

e as nuvens chovam justiça;

abra-se a terra,

e produza a salvação,

e ao mesmo tempo frutifique a justiça;

eu, o Senhor, as criei.

9 Ai daquele que contende

com o seu Criador! O caco entre outros cacos

de barro! Porventura dirá o barro

ao que o formou:

Que fazes?

Ou a tua

obra:

Não tens

mãos?

10 Ai daquele que diz

ao pai: Que é o

que geras? E à mulher:

Que dás tu à luz?

11 Assim diz o Senhor,

o Santo de Israel,

aquele que o formou:

Perguntai-me as coisas futuras;

demandai-me acerca

de meus filhos,

e acerca

da obra

das minhas mãos.

12 Eu fiz a terra,

e criei nela o homem;

eu o fiz;

as minhas mãos estenderam os céus,

e a todos os seus exércitos

dei as minhas ordens.

13 Eu o despertei em justiça,

e todos os seus caminhos endireitarei;

ele edificará a minha cidade,

e soltará os meus cativos,

não por preço

nem por presente,

diz o Senhor

dos Exércitos.

14 Assim diz o Senhor:

O trabalho do Egito,

e o comércio dos etíopes

e dos sabeus,

homens de alta estatura,

passarão para ti, e serão teus;

irão atrás de ti,

virão em grilhões,

e diante de ti se prostrarão;

far-te-ão as suas súplicas,

dizendo:

Deveras Deus está em ti,

e não há nenhum outro Deus.

15 Verdadeiramente tu és o Deus

que te ocultas, o Deus

de Israel, o Salvador.

16 Envergonhar-se-ão,

e também se confundirão todos;

cairão juntamente

em vergonha os

que fabricam imagens.

17 Porém Israel é salvo

pelo Senhor,

com uma eterna salvação;

por isso não sereis envergonhados

nem confundidos

em toda a eternidade.

18 Porque assim diz o Senhor

que tem criado os céus,

o Deus que formou a terra,

e a fez; ele a confirmou,

não a criou vazia,

mas a formou para que fosse habitada:

Eu sou o Senhor

e não há outro.

19 Não falei em segredo,

nem em lugar algum escuro da terra;

não disse à descendência de Jacó:

Buscai-me em vão;

eu sou o Senhor,

que falo a justiça,

e anuncio

coisas retas.

20 Congregai-vos, e vinde;

chegai-vos juntos,

os que escapastes das nações;

nada sabem os que conduzem

em procissão as suas imagens de escultura,

feitas de madeira,

e rogam a um deus que não pode salvar.

21 Anunciai, e chegai-vos,

e tomai conselho todos juntos;

quem fez ouvir isto desde a antiguidade? Quem desde então o anunciou? Porventura

não sou eu,

o Senhor?

Pois não há outro Deus senão eu;

Deus justo

e Salvador não há além de mim.

22 Olhai para mim,

e sereis salvos, vós,

todos os termos da terra;

porque eu sou Deus,

e não há outro.

23 Por mim mesmo tenho jurado,

já saiu da minha boca a palavra

de justiça, e não tornará atrás;

que diante

de mim se dobrará todo o joelho,

e por mim jurará

toda a língua.

24 De mim se dirá:

Deveras no Senhor há justiça

e força; até ele virão,

mas serão envergonhados todos os

que se indignarem

contra ele.

25 Mas no Senhor será justificada,

e se gloriará toda a descendência

de Israel.

1 Így szól az Úr felkentjéhez, Czírushoz, kinek jobbkezét megfogám, hogy meghódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, ő előtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak; 2 Én menéndek előtted, és az egyenetleneket megegyenesítem, az érczajtókat összetöröm, és leütöm a vaszárakat. 3 Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, a ki téged neveden hívtalak, Izráel Istene. 4 Az én szolgámért, Jákóbért, és elválasztott Izráelemért neveden hívtalak el, szeretettel szólítálak, noha nem ismerél. 5 Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kivül nincs Isten! felöveztelek téged, bár nem ismerél. 6 Hogy megtudják napkelettől és napnyugattól fogva, hogy nincsen több rajtam kivül; én vagyok az Úr és több nincsen! 7 Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem! 8 Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyiljék meg a föld és viruljon fel a szabadulás, és igazság sarjadjon fel vele együtt; én az Úr teremtettem azt! 9 Jaj annak, a ki alkotójával perbe száll, holott cserép a föld többi cserepeivel! Vajjon mondja-é az agyag alkotójának: Mit csinálsz? és csinálmányod ezt: Nincsenek kezei? 10 Jaj annak, a ki atyjának mondja: Miért nemzesz? és az asszonynak: Miért szülsz? 11 Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám! 12 Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregöket én állatám elő. 13 Én támasztottam őt fel igazságban, és minden útait egyengetem, ő építi meg városomat, és foglyaimat elbocsátja, nem pénzért, sem ajándékért, szóla a seregek Ura! 14 Így szól az Úr: Égyiptom gyűjtött kincse és Kús nyeresége és a nagy termetű Szabeusok hozzád mennek és tieid lesznek, téged követnek, békókban járnak, előtted leborulnak és hozzád könyörögnek: Csak közted van az Isten és nincsen több Isten! 15 Bizony Te elrejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, szabadító! 16 Szégyent vallanak és gyalázatot mind, egyetemben gyalázatban járnak a bálványok faragói; 17 És Izráel megszabadul az Úr által örök szabadulással, nem vallotok szégyent és gyalázatot soha örökké; 18 Mert így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen! 19 Nem titkon szóltam, a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákób magvának: hiába keressetek engem! én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, a mik igazak. 20 Gyűljetek egybe és jőjjetek elő, közelegjetek mind, a kik a népek közül megszabadultatok; nem tudnak semmit, a kik bálványuk fáját hordják, és könyörögnek oly istenhez, a ki meg nem tart! 21 Jelentsétek meg és hozzátok elő, sőt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtől fogva és jelenté meg előre? Vajjon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó nincs kívülem. 22 Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több! 23 Magamra esküdtem és igazság jött ki számból, egy szó, mely vissza nem tér: hogy minden térd nékem hajol meg, rám esküszik minden nyelv! 24 Csak az Úrban van, így szólnak felőlem, minden igazság és erő, Ő hozzá mennek, és megszégyenülnek mindazok, a kik reá haragusznak. 25 Az Úrban igazul meg és dicsekszik Izráelnek egész magva!