1 Deem graças a Deus, o Senhor,
porque ele é bom,
e porque o seu amor dura para sempre.
2 Que aqueles que ele libertou
repitam isso em louvor ao Senhor!
Ele os livrou das mãos dos seus inimigos
3 e fez com que eles voltassem
dos países estrangeiros,
do Norte e do Sul,
do Leste e do Oeste.
4 Alguns andaram perdidos pelo deserto
e não acharam nenhuma cidade
onde morar.
5 Estavam com fome e com sede
e haviam perdido toda a esperança.
6 Então, na sua angústia,
gritaram por socorro,
e o Senhor Deus os livrou
das suas aflições.
7 Ele os levou pelo caminho certo
para uma cidade em que pudessem morar.
8 Que eles agradeçam ao Senhor
o seu amor
e as coisas maravilhosas
que fez por eles!
9 Pois ele dá água aos que têm sede
e coisas boas aos que estão com fome.
10 Alguns estavam vivendo na escuridão,
nas trevas,
aflitos e presos com correntes
de ferro
11 porque haviam se revoltado
contra as ordens do Deus Altíssimo
e rejeitado os seus ensinamentos.
12 Por causa do trabalho pesado
eles estavam esgotados;
caíam, e ninguém os ajudava.
13 Então, na sua angústia,
gritaram por socorro,
e o Senhor Deus os livrou
das suas aflições.
14 Ele os tirou da escuridão, das trevas,
e quebrou em pedaços
as correntes que os prendiam.
15 Que eles agradeçam ao Senhor
o seu amor
e as coisas maravilhosas que fez por eles!
16 Pois ele derruba portões de bronze
e despedaça barras de ferro.
17 Alguns foram insensatos
e sofreram por causa dos seus pecados,
por causa da sua vida de rebeldia;
18 ficaram com enjoo diante da comida
e chegaram bem perto da morte.
19 Então, na sua angústia,
gritaram por socorro,
e o Senhor Deus os livrou
das suas aflições.
20 Com a sua palavra, ele os curou
e os salvou da morte.
21 Que eles agradeçam ao Senhor
o seu amor
e as coisas maravilhosas
que fez por eles!
22 Que ofereçam sacrifícios de gratidão
e, com canções de alegria,
anunciem tudo o que ele tem feito!
23 Alguns viajaram em navios nos oceanos,
ganhando a vida nos mares;
24 eles viram o que o Senhor Deus faz,
as coisas maravilhosas
que realiza nos mares.
25 Ele dava ordem,
e um vento forte começava a soprar
e a levantar as ondas.
26 Os navios subiam bem alto
e depois mergulhavam nas profundezas.
No meio desse perigo,
os homens ficavam apavorados.
27 Tropeçavam e andavam balançando
como bêbados;
e toda a sua prática de marinheiros
não adiantava nada.
28 Então, na sua angústia,
gritavam por socorro,
e o Senhor Deus os livrava
das suas aflições.
29 Ele acalmava a tempestade,
e as ondas ficavam quietas.
30 Eles se alegravam
porque o mar tinha ficado calmo;
e assim Deus os levava em segurança
para o porto desejado.
31 Que eles agradeçam ao Senhor
o seu amor
e as coisas maravilhosas que fez por eles!
32 Anunciem a sua grandeza
quando o povo se reunir;
louvem a Deus na assembleia dos líderes.
33 Deus fez com que os rios
se tornassem deserto
e as fontes de água
secassem completamente.
34 Ele fez com que a terra boa
virasse um deserto salgado
por causa da maldade
dos que moravam nela.
35 Ele fez com que o deserto
se transformasse em lagos
e a terra seca virasse fontes de água.
36 Deixou que gente faminta
morasse ali.
Eles construíram uma cidade
e moraram nela;
37 semearam os campos,
fizeram plantações de uvas,
e foram boas as colheitas.
38 Deus abençoou o seu povo,
e eles tiveram muitos filhos.
Deus não deixou que o gado diminuísse.
39 O povo de Deus foi derrotado
e humilhado
e sentiu o peso do sofrimento
e dos maus-tratos.
40 Então Deus mostrou o seu desprezo
pelos reis que os maltrataram
e fez com que esses reis andassem
sem rumo na solidão dos desertos.
41 Mas livrou os pobres da miséria
e fez com que as suas famílias
aumentassem como rebanhos.
42 Os que são bons veem isso
e ficam contentes,
mas todos os maus têm de calar a boca.
43 Que aqueles que são sábios
pensem nessas coisas
e meditem no amor de Deus, o Senhor!
1 Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
2 Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből,
3 és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről.
4 Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost.
5 Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük.
6 De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből.
7 A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak.
8 Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
9 mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.
10 Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve,
11 mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését.
12 Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük.
13 De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.
14 Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte.
15 Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
16 mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat.
17 Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt.
18 Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak.
19 De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.
20 Elküldte igéjét, meggyógyította, és a sír mélyéről kimentette őket.
21 Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
22 mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit!
23 Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték.
24 Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes tengeren.
25 Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok.
26 Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben.
27 Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett.
28 De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kiszabadította őket szorult helyzetükből.
29 Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok.
30 Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket.
31 Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért!
32 Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében!
33 A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá,
34 a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt.
35 A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat.
36 Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül.
37 Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.
38 Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt.
39 De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és gond miatt,
40 amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk.
41 De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat.
42 Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat.
43 Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR kegyelmes tetteit!