1 Deus se levanta
e espalha os seus inimigos;
os que o odeiam são derrotados
e fogem da sua presença.
2 Ele os espalha como a fumaça
que desaparece no ar.
Os maus se acabam na presença de Deus
como a cera se derrete perto do fogo.
3 Mas os bons ficam contentes
e felizes na sua presença
e, cheios de alegria, cantam hinos.
4 Cantem em louvor a Deus,
cantem hinos em sua honra.
Preparem o caminho daquele que vem
montado nas nuvens.
O seu nome é Senhor;
alegrem-se na sua presença.
5 Deus, que vive no seu santo Templo,
cuida dos órfãos
e protege as viúvas.
6 Ele dá aos abandonados
um lar onde eles podem viver
e solta os prisioneiros
para que vivam livres e felizes.
Mas os que se revoltam contra ele
terão de morar numa terra deserta.
7 Ó Deus, quando conduziste o teu povo,
quando marchaste pelo deserto,
8 a terra tremeu, e o céu derramou chuva
por causa da vinda do Deus do Sinai ,
da vinda do Deus de Israel.
9 Tu fizeste cair muita chuva
e renovaste a tua terra cansada.
10 O teu povo fez nessa terra o seu lar;
com a tua bondade, cuidaste dos pobres.
11 O Senhor deu uma ordem,
e muitas mulheres levaram
esta notícia:
12 "Os reis e os seus exércitos
estão fugindo!"
Em casa, as mulheres repartiram
o que havia sido tirado
dos inimigos.
13 Elas pareciam pombas
cobertas de prata,
com asas brilhantes como ouro puro.
Por que é que no dia da batalha
alguns soldados ficaram
no curral das ovelhas?
14 Quando o Deus Todo-Poderoso
espalhou os reis,
caiu neve ali no monte Salmom.
15 Como é alta a serra de Basã,
a serra de muitos picos!
16 Por que é que vocês,
montanhas tão altas,
olham com inveja para o monte
que Deus escolheu para nele morar?
O Senhor Deus viverá ali
para sempre.
17 Com os seus milhares
e milhares de carros poderosos,
Deus, o Senhor, veio do monte Sinai
para o seu lugar santo.
18 O Senhor subiu aos lugares mais altos,
levando consigo muitos prisioneiros;
ele recebeu presentes
até mesmo de homens rebeldes.
O Senhor Deus viverá ali.
19 Louvado seja o Senhor,
que dia a dia leva as nossas cargas!
Deus é a nossa salvação.
20 O nosso Deus é o Deus que salva;
ele é o Senhor, o Senhor nosso,
que nos livra da morte.
21 Ele partirá a cabeça
dos seus inimigos,
daqueles que teimam em permanecer
nos seus pecados.
22 Deus, o Senhor, nos disse:
"Eu trarei os inimigos de vocês
de volta do monte Basã.
Eu os farei voltar
das profundezas do mar
23 para que vocês se banhem
no sangue deles
e os cães de vocês possam lamber
sangue à vontade."
24 Ó Deus, todos veem
a tua marcha de vitória,
o desfile de Deus, o meu Rei,
entrando no seu Templo.
25 Os cantores vão na frente,
e os músicos, atrás;
no meio, estão as moças
tocando tamboris.
26 Louvem a Deus na reunião do seu povo.
Louvem a Deus, o Senhor,
todos os descendentes de Israel!
27 Primeiro vem Benjamim,
a menor das tribos;
depois vêm os líderes de Judá
com o seu grupo;
e, em seguida, os líderes
de Zebulom e de Naftali.
28 Mostra o teu poder, ó Deus,
o poder que tens usado em nosso favor!
29 Do teu Templo, em Jerusalém,
onde os reis trazem ofertas a ti,
30 repreende o Egito,
aquela fera dos canaviais.
Ó Deus, repreende as nações,
aquela manada de touros
com os seus bezerros,
até que elas se curvem
e te ofereçam a sua prata!
Espalha os povos
que gostam de fazer guerra.
31 Virão embaixadores do Egito;
e os etíopes, com as mãos levantadas,
orarão a ti, ó Deus.
32 Cantem hinos a Deus,
povos de todas as nações,
cantem louvores ao Senhor!
33 Louvem a ele, o cavaleiro do céu,
o antigo céu.
Escutem a voz do Senhor,
a sua voz poderosa.
34 Anunciem o poder de Deus;
a majestade dele está sobre o povo
de Israel,
a sua força está nos céus.
35 Como Deus é maravilhoso
no seu Templo!
O Deus de Israel dá força e poder
ao seu povo.
Louvem a Deus.
1 A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.
2 Ahogyan a füst eloszlik, ha ráfújnak, ahogyan a viasz megolvad a tűztől, úgy pusztulnak el a bűnösök az Isten színe előtt.
3 De az igazak örülnek, vigadnak; Isten színe előtt vígan örvendeznek.
4 Énekeljetek Istennek, zengjetek nevének! Készítsetek utat a pusztában száguldónak! ÚR az ő neve, vigadjatok színe előtt!
5 Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában.
6 Isten hazahozza az elhagyottakat, kihozza a foglyokat boldog életre, csak a lázadók maradnak sivár helyen.
7 Ó Isten, amikor elindultál néped előtt, amikor vonultál a sivatagban, (Szela)
8 rengett a föld, csepegett az ég is Isten színe előtt, még a Sínai is, az Istennek, Izráel Istenének színe előtt.
9 Bőven adtál esőt örökségedre, ó Isten, és a fáradtat megerősítetted.
10 Ott lakik nyájad, és jóvoltodból gondoskodsz a nyomorultról, Istenem!
11 Az Úr ezt a kijelentést adja az örömhírt vivő nők nagy seregének:
12 A seregek királyai hanyatt-homlok menekülnek, a palota terén pedig zsákmányt osztanak.
13 Ha a felszerelést őrzitek is, ezüstszárnyú galambot kaptok, aranyos zöld tollakkal.
14 Amikor a Mindenható szétszórja a királyokat, fehér lesz a Calmón, mint a hó.
15 Istenek hegye a Básán-hegy, sokcsúcsú hegy a Básán-hegy.
16 Miért néztek irigyen, ti sokcsúcsú hegyek arra a hegyre, amelyet Isten lakóhelyéül választott? Ott is lakik az ÚR örökre!
17 Istennek harci kocsija számtalan, sok ezer, ezekkel jön az Úr a Sinairól szentélyébe.
18 Fölmentél a magas hegyre, foglyokat ejtettél, - embereket kaptál ajándékul, mégpedig lázadókat. Most már ott laksz, URam Isten!
19 Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. ( Szela.)
20 Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is.
21 Bizony, szétzúzza Isten ellenségei fejét, a bűnben élők kemény koponyáját!
22 Az Úr ezt mondta: Básánból is visszahozom őket, a tenger mélyéről is visszahozom,
23 hogy lábad vérben gázoljon, és kutyáid nyelvének is jusson az ellenségből.
24 Látták, ó Isten, hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, királyom, a szentélybe.
25 Elöl mentek az énekesek, hátul a hárfások, középen a doboló nők.
26 Áldjátok Istent a gyülekezetekben, az URat, akik Izráeltől származtok!
27 Élükön jön Benjámin kicsiny törzse, Júda vezetői tömegestül, Zebulon vezetői, Naftáli vezetői.
28 Parancsolj, Isten, hatalmaddal, isteni hatalmaddal, amellyel értünk munkálkodsz,
29 jeruzsálemi templomodból: királyok hozzanak neked ajándékot!
30 Dorgáld meg a nádas vadját, a hatalmasok seregét, a népek fejedelmeit! Tipord el a pénzsóvárokat, szórd szét azokat a népeket, amelyek háborút akarnak!
31 Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket.
32 Ti, földi országok, énekeljetek Istennek, zengjetek az Úrnak! ( Szela.)
33 Száguld az egeken át, az ősi egeken át. Halld, hogyan mennydörög hatalmas hangja!
34 Hirdessétek Isten hatalmát, fenségét Izráelen, erejét a fellegekben!
35 Félelmes vagy, Isten, szentélyedben! Izráel Istene ad hatalmat és erőt a népnek. Legyen áldott az Isten!