1 Jie vargino mane nuo pat jaunystės,­tesako Izraelis,­

2 jie vargino mane nuo pat jaunystės, tačiau nenugalėjo.

3 Artojai ant mano nugaros arė, išvarydami ilgas vagas.

4 Bet teisusis Viešpats nedorėlių pančius sutraukė.

5 Tesusigėsta ir pasitraukia visi, kurie nekenčia Siono.

6 Tebūna jie kaip stogo žolė, kuri, dar neužaugusi, nuvysta;

7 nesusirenka iš jos net sauja pjovėjui nei mažiausias pėdas rišėjui.

8 Praeiviai, eidami pro šalį, nesako jiems: "Tepalaimina tave Viešpats. Mes laiminame tave Viešpaties vardu".

1 Grádicsok éneke.

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyûlölik a Siont.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetõn a fû, a mely kiszárad, mielõtt letépnék.

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötõ az ölébe.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!