1 Girkite Viešpatį! Girk Viešpatį, mano siela!

2 Girsiu Viešpatį, kol gyvas būsiu; giedosiu gyrių savo Dievui, kol gyvensiu.

3 Nesudėkite vilčių į kunigaikščius, į žmonių sūnus, kurie nieko išgelbėti negali!

4 Kai dvasia jų iškeliauja, jie sugrįžta į žemę; tą pačią dieną jų sumanymai žūva.

5 Laimingas, kurio pagalba yra Jokūbo Dievas, kuris viltis sudėjo į Viešpatį, savo Dievą.

6 Jis sukūrė dangų, žemę, jūrą ir visa, kas juose yra. Jis ištikimas per amžius.

7 Jis gina teises prispaustųjų, alkaniems parūpina duonos. Kalinius išleidžia Viešpats.

8 Viešpats atveria akis akliesiems, pakelia parpuolusius; Viešpats myli teisiuosius.

9 Svetimšalį Viešpats saugo, našlaitį ir našlę globoja, o nedoriesiems užkerta kelią.

10 Viešpats karaliaus per amžius, tavo Dievas, Sione, per visas kartas! Girkite Viešpatį!

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!

4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.

5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;

6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.

8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!