1 Džiaugsmingai šauk Dievui, visa žeme!

2 Giedokite apie Jo vardo garbę, šlovinkite ir girkite Jį.

3 Sakykite Dievui: "Kokie didingi Tavo darbai! Dėl didelės Tavo galios lenkiasi Tau priešai.

4 Visa žemė tegarbina Tave, tegieda Tau ir tegarsina Tavo vardą!"

5 Ateikite ir matykite Dievo darbus! Jis baisių dalykų padarė tarp žmonių!

6 Jis pavertė jūrą sausuma, per upę pėsčius pervedė. Tad džiaukimės Juo!

7 Jis viešpatauja savo galybe per amžius. Jo akys stebi tautas­ maištininkai tegul nesididžiuoja!

8 Laiminkite, tautos, mūsų Dievą, tebūna girdimas Jo gyriaus garsas.

9 Jis mūsų gyvybę išlaiko, neleidžia suklupti mūsų kojai.

10 Tu ištyrei mus, Dieve, apvalei mus ugnimi kaip sidabrą.

11 Tu įvedei mus į spąstus, uždėjai sunkią naštą mums ant strėnų.

12 Tu leidai žmonėms joti mums per galvas. Mes turėjome eiti per ugnį ir vandenį. Bet Tu išvedei mus į laisvę.

13 Su aukomis į Tavo namus aš įeisiu ir ištesėsiu savo įžadus,

14 kuriuos ištarė mano lūpos ir varge burna pažadėjo.

15 Aukosiu Tau riebias deginamąsias aukas, avinų taukus deginsiu, paruošiu jaučius ir ožius.

16 Ateikite, klausykite visi, kurie bijote Dievo, papasakosiu, ką Jis padarė mano sielai.

17 Jo šaukiausi savo burna, aukštinau Jį savo liežuviu.

18 Jei nedorai elgtis būčiau ketinęs širdyje, tai Viešpats nebūtų išklausęs.

19 Bet Dievas tikrai išklausė, Jis priėmė manąją maldą.

20 Palaimintas Dievas, kuris neatmetė mano maldos ir neatitolino nuo manęs savo gailestingumo.

1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.

2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!

3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.

6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.

7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.

9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.