1 Dievas mums yra prieglauda ir stiprybė, užtikrinta pagalba bėdoje.2 Todėl nebijosime, nors žemė drebėtų, kalnai griūtų į jūros gelmę.3 Teūžia, teputoja jų vandenys, tedreba kalnai, joms šėlstant.4 Upės srovės linksmina Dievo miestą, šventą Aukščiausiojo buveinę.5 Dievas yra jo viduje, jam nėra ko bijoti; rytui auštant ateis Dievas jam padėti.6 Siautė pagonys, maištavo karalystės; Jis prabilo, ir sustingo žemė.7 Kareivijų Viešpats yra su mumis, tvirtovė mums yra Jokūbo Dievas.8 Ateikite, pažvelkite į Viešpaties darbus, kokių baisių dalykų Jis padarė žemėje!9 Jis sustabdo karus ligi pat žemės krašto, sulaužo lankus ir sutrupina ietis, sudegina ugnimi karo vežimus.10 "Liaukitės ir žinokite, jog Aš esu Dievas! Aš būsiu išaukštintas tarp pagonių, išaukštintas žemėje!"11 Kareivijų Viešpats yra su mumis, tvirtovė mums yra Jokūbo Dievas.

1 Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.2 Isten a mi oltalmunk és erõsségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.3 Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:4 Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.5 Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.6 Az Isten õ közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.7 Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.8 A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.9 Jõjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;10 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tûzben.11 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön. [ (Psalms 46:12) A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela. ]