1 Viešpatie, nuo piktų žmonių mane išgelbėk, nuo smurtininkų apsaugok!

2 Nuo tų, kurie planuoja pikta širdyje, kurie dieną vaidus kelia.

3 Jų liežuvis yra aštrus kaip gyvatės, angių nuodai yra už jų lūpų.

4 Viešpatie, saugok mane nuo nedorėlių rankų, nuo smurtininkų apsaugok­nuo tų, kurie nori pakišti man koją.

5 Išdidieji pinkles man spendžia, tiesia tinklus, kilpas stato pakelėse.

6 Tariau Viešpačiui: "Tu esi mano Dievas, todėl išklausyk mano maldavimą".

7 Viešpatie Dieve, mano išgelbėjimo stiprybe, Tu pridengi kovoje mano galvą.

8 Dieve, neleisk nedorėliui laimėti, jo piktų kėslų netenkink!

9 Jie kelia galvas, aplinkui sustoję. Tegu jų piktybė juos pačius apdengia!

10 Tegul jiems ant galvų žarijomis lyja! Įmesk juos į ugnį, į duobę, kad nebepasikeltų.

11 Teneįsitvirtins žemėje šmeižikas, nelaimės tegainioja smurtininką ir teparbloškia jį.

12 Žinau, kad Viešpats gins prispaustojo bylą ir teises beturčio.

13 Tikrai, teisieji dėkos Tavo vardui ir dorieji gyvens Tavo akivaizdoje.

1 Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.

2 Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

3 A kik gonoszt gondolnak szívökben, [és] minden nap háborút kezdenek.

4 Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.

5 Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.

6 Tõrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.

7 Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!

8 Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!

9 Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elõ, mert felfuvalkodik! Szela.

10 A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.

11 Eleven szenek hulljanak reájok; tûzbe vesse õket, örvényekbe, fel ne keljenek!

12 A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert ûzze a veszedelem, míg nyaka szakad.

13 Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. [ (Psalms 140:14) Csak az igazak magasztalják a te nevedet, [s] orczád elõtt lakoznak az igazságosak. ]