1 Viešpatie, mūsų Valdove, koks įstabus Tavo vardas visoje žemėje! Tu iškėlei savo šlovę virš dangų.

2 Kūdikių ir žindomųjų lūpomis Tu paskelbei apie savo jėgą savo priešams, kad nutildytum priešą ir keršytoją.

3 Kai pasižiūriu į Tavo dangus, Tavo rankų darbą, į mėnulį ir žvaigždes, kurias Tu išdėstei,

4 kas yra žmogus, kad jį atsimeni, ir kas žmogaus sūnus, kad jį aplankai?

5 Jį padarei ne ką menkesnį už angelus, garbe ir šlove jį apvainikavai.

6 Tu davei jam valdžią Tavo rankų darbams, jam po kojų visa padėjai:

7 visas avis ir jaučius, net lauko žvėris,

8 padangių paukščius ir jūrų žuvis, ir visa, kas jūros takais plaukioja.

9 Viešpatie, mūsų Valdove, koks įstabus Tavo vardas visoje žemėje!

1 Az éneklõmesternek a gittithre; Dávid zsoltára.

2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsõségedet.

3 A csecsemõk és csecsszopók szájával erõsítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyûlölködõt és bosszúállót elnémítsd.

4 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

5 Micsoda az ember - [mondom] - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

6 Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Istennél, és dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt!

7 Úrrá tetted õt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

8 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezõnek vadait is;

9 Az ég madarait és a tenger halait, [mindent], a mi a tenger ösvényein jár. [ (Psalms 8:10) Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön! ]