1 Viešpatie, mūsų Valdove, koks įstabus Tavo vardas visoje žemėje! Tu iškėlei savo šlovę virš dangų.2 Kūdikių ir žindomųjų lūpomis Tu paskelbei apie savo jėgą savo priešams, kad nutildytum priešą ir keršytoją.3 Kai pasižiūriu į Tavo dangus, Tavo rankų darbą, į mėnulį ir žvaigždes, kurias Tu išdėstei,4 kas yra žmogus, kad jį atsimeni, ir kas žmogaus sūnus, kad jį aplankai?5 Jį padarei ne ką menkesnį už angelus, garbe ir šlove jį apvainikavai.6 Tu davei jam valdžią Tavo rankų darbams, jam po kojų visa padėjai:7 visas avis ir jaučius, net lauko žvėris,8 padangių paukščius ir jūrų žuvis, ir visa, kas jūros takais plaukioja.9 Viešpatie, mūsų Valdove, koks įstabus Tavo vardas visoje žemėje!

1 Az éneklõmesternek a gittithre; Dávid zsoltára.2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsõségedet.3 A csecsemõk és csecsszopók szájával erõsítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyûlölködõt és bosszúállót elnémítsd.4 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:5 Micsoda az ember - [mondom] - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?6 Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Istennél, és dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt!7 Úrrá tetted õt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;8 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezõnek vadait is;9 Az ég madarait és a tenger halait, [mindent], a mi a tenger ösvényein jár. [ (Psalms 8:10) Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön! ]