1 RABbe şükredin, Onu adıyla çağırın, 2 Halklara duyurun yaptıklarını!
2 Onu ezgilerle, ilahilerle övün, 2 Bütün harikalarını anlatın!
3 Kutsal adıyla övünün, 2 Sevinsin RABbe yönelenler!
4 RABbe ve Onun gücüne bakın, 2 Durmadan Onun yüzünü arayın!
5 Ey sizler, kulu İbrahimin soyu, 2 Seçtiği Yakupoğulları, 2 Onun yaptığı harikaları, 2 Olağanüstü işlerini 2 Ve ağzından çıkan yargıları anımsayın!
7 Tanrımız RAB Odur, 2 Yargıları bütün yeryüzünü kapsar.
8 O antlaşmasını, 2 Bin kuşak için verdiği sözü, 2 İbrahimle yaptığı antlaşmayı, 2 İshak için içtiği andı sonsuza dek anımsar.
10 ‹‹Hakkınıza düşen mülk olarak 2 Kenan ülkesini size vereceğim›› diyerek, 2 Bunu Yakup için bir kural, 2 İsraille sonsuza dek geçerli bir antlaşma yaptı.
12 O zaman bir avuç insandılar, 2 Sayıca az ve ülkeye yabancıydılar.
13 Bir ulustan öbürüne, 2 Bir ülkeden ötekine dolaşıp durdular.
14 RAB kimsenin onları ezmesine izin vermedi, 2 Onlar için kralları bile payladı:
15 ‹‹Meshettiklerime dokunmayın, 2 Peygamberlerime kötülük etmeyin!›› dedi.
16 Ülkeye kıtlık gönderdi, 2 Bütün yiyeceklerini yok etti.
17 Önlerinden bir adam göndermişti, 2 Köle olarak satılan Yusuftu bu.
18 Zincir vurup incittiler ayaklarını, 2 Demir halka geçirdiler boynuna,
19 Söyledikleri gerçekleşinceye dek, 2 RABbin sözü onu sınadı.
20 Kral adam gönderip Yusufu salıverdi, 2 Halklara egemen olan onu özgür kıldı.
21 Onu kendi sarayının efendisi, 2 Bütün varlığının sorumlusu yaptı;
22 Önderlerini istediği gibi eğitsin, 2 İleri gelenlerine akıl versin diye.
23 O zaman İsrail Mısıra gitti, 2 Yakup Ham ülkesine yerleşti.
24 RAB halkını alabildiğine çoğalttı, 2 Düşmanlarından sayıca artırdı onları.
25 Sonunda tutumunu değiştirdi düşmanlarının: 2 Halkından tiksindiler, 2 Kullarına kurnazca davrandılar.
26 Kulu Musayı, 2 Seçtiği Harunu gönderdi aralarına.
27 Onlar gösterdiler RABbin belirtilerini, 2 Ham ülkesinde şaşılası işlerini.
28 Karanlık gönderip ülkeyi karanlığa bürüdü RAB, 2 Çünkü Mısırlılar Onun sözlerine karşı gelmişti.
29 Kana çevirdi sularını, 2 Öldürdü balıklarını.
30 Ülkede kurbağalar kaynaştı 2 Krallarının odalarına kadar.
31 RAB buyurunca sinek sürüleri, 2 Sivrisinekler üşüştü ülkenin her yanına.
32 Dolu yağdırdı yağmur yerine, 2 Şimşekler çaktırdı ülkelerinde.
33 Bağlarını, incir ağaçlarını vurdu, 2 Parçaladı ülkenin ağaçlarını.
34 O buyurunca çekirgeler, 2 Sayısız yavrular kaynadı.
35 Ülkenin bütün bitkilerini yediler, 2 Toprağın ürününü yiyip bitirdiler.
36 RAB ülkede ilk doğanların hepsini, 2 İlk çocuklarını öldürdü.
37 İsraillileri ülkeden altın ve gümüşle çıkardı, 2 Oymaklarından tek kişi bile tökezlemedi.
38 Onlar gidince Mısır sevindi, 2 Çünkü İsrail korkusu çökmüştü Mısırın üzerine.
39 RAB bulutu bir örtü gibi yaydı üzerlerine, 2 Gece ateş verdi yollarını aydınlatsın diye.
40 İstediler, bıldırcın gönderdi, 2 Göksel ekmekle doyurdu karınlarını.
41 Kayayı yardı, sular fışkırdı, 2 Çorak topraklarda bir ırmak gibi aktı.
42 Çünkü kutsal sözünü, 2 Kulu İbrahime verdiği sözü anımsadı.
43 Halkını sevinç içinde, 2 Seçtiklerini sevinç çığlıklarıyla ülkeden çıkardı.
44 Ulusların topraklarını verdi onlara. 2 Halkların emeğini miras aldılar;
45 Kurallarını yerine getirsinler, 2 Yasalarına uysunlar diye. 2 RAB'be övgüler sunun!
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!