1 Kurtar beni, ya RAB, sadık kulun kalmadı, 2 Güvenilir insanlar yok oldu.2 Herkes birbirine yalan söylüyor, 2 Dalkavukluk, ikiyüzlülük ediyor.3 Sustursun RAB dalkavukların ağzını, 2 Büyüklenen dilleri.4 Onlar ki, ‹‹Dilimizle kazanırız, 2 Dudaklarımız emrimizde, 2 Kim bize efendilik edebilir?›› derler.5 ‹‹Şimdi kalkacağım›› diyor RAB, 2 ‹‹Çünkü mazlumlar eziliyor, 2 Yoksullar inliyor, 2 Özledikleri kurtuluşu vereceğim onlara.››6 RABbin sözleri pak sözlerdir; 2 Toprak ocakta eritilmiş, 2 Yedi kez arıtılmış gümüşe benzer.7 Sen onları koru, ya RAB, 2 Bu kötü kuşaktan hep uzak tut!8 İnsanlar arasında alçaklık rağbet görünce, 2 Kötüler her yanda dolaşır oldu.

1 Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.2 Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.3 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.4 Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.5 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?6 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.7 Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.8 Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké. [ (Psalms 12:9) Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt. ]