1 Kulak ver, ey İsrailin çobanı, 2 Ey Yusufu bir sürü gibi güden, 2 Keruvlar arasında taht kuran, 2 Saç ışığını,

2 Efrayim, Benyamin, Manaşşe önünde 2 Uyandır gücünü, 2 Gel, kurtar bizi!

3 Bizi eski halimize kavuştur, ey Tanrı, 2 Yüzünün ışığıyla aydınlat, kurtulalım!

4 Ya RAB, Her Şeye Egemen Tanrı, 2 Ne zamana dek halkının dualarına ateş püsküreceksin?

5 Onlara ekmek yerine gözyaşı verdin, 2 Ölçekler dolusu gözyaşı içirdin.

6 Kavga nedeni ettin bizi komşularımıza, 2 Düşmanlarımız alay ediyor bizimle.

7 Bizi eski halimize kavuştur, 2 Ey Her Şeye Egemen Tanrı, 2 Yüzünün ışığıyla aydınlat, kurtulalım!

8 Mısırdan bir asma çubuğu getirdin, 2 Ulusları kovup onu diktin.

9 Onun için toprağı hazırladın, 2 Kök saldı, bütün ülkeye yayıldı.

10 Gölgesi dağları, 2 Dalları koca sedir ağaçlarını kapladı.

11 Sürgünleri Akdenize, 2 Filizleri Fırata dek uzandı.

12 Niçin yıktın bağın duvarlarını? 2 Yoldan geçen herkes üzümünü koparıyor,

13 Orman domuzları onu yoluyor, 2 Yabanıl hayvanlar onunla besleniyor.

14 Ey Her Şeye Egemen Tanrı, ne olur, dön bize! 2 Göklerden bak ve gör, 2 İlgilen bu asmayla.

15 İlgilen sağ elinin diktiği filizle, 2 Kendine seçtiğin oğulla!

16 Asman kesilmiş, yakılmış, 2 Öfkeli bakışların yok etsin düşmanlarını!

17 Elin, sağ kolun olan adamın üzerinde, 2 Kendine seçtiğin insanın üzerinde olsun!

18 O zaman senden asla ayrılmayacağız; 2 Yaşam ver bize, adını analım!

19 Ya RAB, ey Her Şeye Egemen Tanrı, 2 Bizi eski halimize kavuştur, 2 Yüzünün ışığıyla aydınlat, kurtulalım!

1 Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.

2 Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!

3 Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!

4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.

5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?

6 Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.

7 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.

8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!

9 Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.

10 Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.

11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.

12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.

13 Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?

14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.

15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!

16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!

17 Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.

18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,

19 Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. [ (Psalms 80:20) Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk! ]