1 Ey Tanrı, kulak ver duama, 2 Sırt çevirme yalvarışıma!
2 Dikkatini çevir, yanıt ver bana. 2 Düşüncelerim beni rahatsız ediyor, şaşkınım
3 Düşman sesinden, kötünün baskısından; 2 Çünkü sıkıntıya sokuyorlar beni, 2 Öfkeyle üstüme üstüme geliyorlar.
4 Yüreğim sızlıyor içimde, 2 Ölüm dehşeti çöktü üzerime.
5 Korku ve titreme sardı beni, 2 Ürperti kapladı içimi.
6 ‹‹Keşke güvercin gibi kanatlarım olsaydı!›› 2 Dedim kendi kendime, ‹‹Uçar, rahatlardım.
7 Uzaklara kaçar, 2 Çöllerde konaklardım. |iSela
8 Sert rüzgara, kasırgaya karşı 2 Hemen bir barınak bulurdum.››
9 Şaşkına çevir kötüleri, ya Rab, karışt��r dillerini, 2 Çünkü kentte şiddet ve çatışma görüyorum.
10 Gece gündüz kent surları üzerinde dolaşırlar, 2 Haksızlık, fesat dolu kentin içi.
11 Yıkıcılık kentin göbeğinde, 2 Zorbalık, hile eksilmez meydanından.
12 Beni aşağılayan bir düşman olsaydı, 2 Katlanabilirdim; 2 Bana küstahlık eden bir hasım olsaydı, 2 Gizlenebilirdim.
13 Ama sensin, bana denk, 2 Yoldaşım, yakın arkadaşım.
14 Birlikte tatlı tatlı yarenlik eder, 2 Toplulukla Tanrının evine giderdik.
15 Ölüm yakalasın düşmanlarımı ansızın, 2 Diri diri ölüler diyarına insinler; 2 Çünkü içleri ve evleri kötülük dolu.
16 Bense Tanrıya seslenirim, 2 RAB kurtarır beni.
17 Sabah, öğlen, akşam kederimden feryat ederim, 2 O işitir sesimi.
18 Bana karşı girişilen savaştan 2 Esenlikle kurtarır canımı, 2 Sayısı çok da olsa karşıtlarımın.
19 Öncesizlikten bu yana tahtında oturan Tanrı, 2 Duyacak ve ezecek onları. |iSela 2 Çünkü hiç değişmiyor 2 Ve Tanrıdan korkmuyorlar.
20 Yoldaşım dostlarına saldırarak 2 Yaptığı antlaşmayı bozdu.
21 Ağzından bal damlar, 2 Ama yüreğinde savaş var. 2 Sözleri yağdan yumuşak, 2 Ama yalın birer kılıçtır.
22 Yükünü RABbe bırak, 2 O sana destek olur. 2 Asla izin vermez 2 Doğru insanın sarsılmasına.
23 Ama sen, ey Tanrı, ölüm çukuruna atacaksın kötüleri, 2 Günlerinin yarısını görmeyecek katillerle hainler; 2 Bense sana güveniyorum.
1 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;
3 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
4 Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.
5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
6 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
8 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.
10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.
11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.
13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:
14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,
15 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
16 A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.
19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
21 Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.
22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
23 Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. [ (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. ]