1 RABbe övgüler sunun! 2 Ey gönlüm, RABbe övgüler sun.2 Yaşadıkça RABbe övgüler sunacak, 2 Var oldukça Tanrıma ilahiler söyleyeceğim.3 Önderlere, 2 Sizi kurtaramayacak insanlara güvenmeyin.4 O son soluğunu verince toprağa döner, 2 O gün tasarıları da biter.5 Ne mutlu yardımcısı Yakupun Tanrısı olan insana, 2 Umudu Tanrısı RABde olana!6 Yeri göğü, 2 Denizi ve içindeki her şeyi yaratan, 2 Sonsuza dek sadık kalan,7 Ezilenlerin hakkını alan, 2 Açlara yiyecek sağlayan Odur. RAB tutsakları özgür kılar,8 Körlerin gözünü açar, 2 İki büklüm olanları doğrultur, 2 Doğruları sever.9 RAB garipleri korur, 2 Öksüze, dul kadına yardım eder, 2 Kötülerin yolunuysa saptırır.10 RAB Tanrın sonsuza dek, ey Siyon, 2 Kuşaklar boyunca egemenlik sürecek. RAB'be övgüler sunun!

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!2 Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, [és] aznapon elvesznek az õ tervei.5 Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az õ Istenében;6 A ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hûségét örökké;7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezõknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat.8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékrõl nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!