1 Ey Tanrı, susma, 2 Sessiz, hareketsiz kalma!2 Bak, düşmanların kargaşa çıkarıyor, 2 Senden nefret edenler boy gösteriyor.3 Halkına karşı kurnazlık peşindeler, 2 Koruduğun insanlara dolap çeviriyorlar.4 ‹‹Gelin, bu ulusun kökünü kazıyalım›› diyorlar, 2 ‹‹İsrailin adı bir daha anılmasın!››5 Hepsi sözbirliği etmiş, düzen kuruyor, 2 Sana karşı anlaşmaya vardı:6 Edomlular, İsmaililer, 2 Moavlılar, Hacerliler,7 Geval, Ammon, Amalek, 2 Filist ve Sur halkı.8 Asur da onlara katıldı, 2 Lutoğullarına güç verdiler. |iSela9 Onlara Midyana, 2 Kişon Vadisinde Siseraya ve Yavine yaptığını yap:10 Onlar Eyn-Dorda yok oldular, 2 Toprak için gübreye döndüler.11 Onların soylularına Orev ve Zeeve yaptığını, 2 Beylerine Zevah ve Salmunnaya yaptığını yap.12 Onlar: ‹‹Gelin, sahiplenelim 2 Tanrının otlaklarını›› demişlerdi.13 Ey Tanrım, savrulan toza, 2 Rüzgarın sürüklediği saman çöpüne çevir onları!14 Orman yangını gibi, 2 Dağları tutuşturan alev gibi,15 Fırtınanla kovala, 2 Kasırganla dehşete düşür onları!16 Utançla kapla yüzlerini, 2 Sana yönelsinler, ya RAB.17 Sonsuza dek utanç ve dehşet içinde kalsınlar, 2 Rezil olup yok olsunlar.18 Senin adın RAB'dir, 2 Anlasınlar yalnız senin yeryüzüne egemen en yüce Tanrı olduğunu.

1 Ének; Aszáf zsoltára.2 Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!3 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.4 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.5 Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!6 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:7 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;8 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.9 Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.10 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!11 A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.12 Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,13 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!14 Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;15 Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.16 Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!17 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!18 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]