1 Ey Tanrı, susma, 2 Sessiz, hareketsiz kalma!
2 Bak, düşmanların kargaşa çıkarıyor, 2 Senden nefret edenler boy gösteriyor.
3 Halkına karşı kurnazlık peşindeler, 2 Koruduğun insanlara dolap çeviriyorlar.
4 ‹‹Gelin, bu ulusun kökünü kazıyalım›› diyorlar, 2 ‹‹İsrailin adı bir daha anılmasın!››
5 Hepsi sözbirliği etmiş, düzen kuruyor, 2 Sana karşı anlaşmaya vardı:
6 Edomlular, İsmaililer, 2 Moavlılar, Hacerliler,
7 Geval, Ammon, Amalek, 2 Filist ve Sur halkı.
8 Asur da onlara katıldı, 2 Lutoğullarına güç verdiler. |iSela
9 Onlara Midyana, 2 Kişon Vadisinde Siseraya ve Yavine yaptığını yap:
10 Onlar Eyn-Dorda yok oldular, 2 Toprak için gübreye döndüler.
11 Onların soylularına Orev ve Zeeve yaptığını, 2 Beylerine Zevah ve Salmunnaya yaptığını yap.
12 Onlar: ‹‹Gelin, sahiplenelim 2 Tanrının otlaklarını›› demişlerdi.
13 Ey Tanrım, savrulan toza, 2 Rüzgarın sürüklediği saman çöpüne çevir onları!
14 Orman yangını gibi, 2 Dağları tutuşturan alev gibi,
15 Fırtınanla kovala, 2 Kasırganla dehşete düşür onları!
16 Utançla kapla yüzlerini, 2 Sana yönelsinler, ya RAB.
17 Sonsuza dek utanç ve dehşet içinde kalsınlar, 2 Rezil olup yok olsunlar.
18 Senin adın RAB'dir, 2 Anlasınlar yalnız senin yeryüzüne egemen en yüce Tanrı olduğunu.
1 Ének; Aszáf zsoltára.
2 Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
3 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.
4 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.
5 Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
6 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
7 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
8 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
9 Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
10 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
11 A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.
12 Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
13 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
14 Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;
15 Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
16 Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!
17 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
18 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]