1 Ya Rab, barınak oldun bize 2 Kuşaklar boyunca.2 Dağlar var olmadan, 2 Daha evreni ve dünyayı yaratmadan, 2 Öncesizlikten sonsuzluğa dek Tanrı sensin.3 İnsanı toprağa döndürürsün, 2 ‹‹Ey insanoğulları, toprağa dönün!›› diyerek.4 Çünkü senin gözünde bin yıl 2 Geçmiş bir gün, dün gibi, 2 Bir gece nöbeti gibidir.5 İnsanları bir düş gibi siler, süpürürsün, 2 Sabah biten ot misali:6 Sabah filizlenir, büyür, 2 Akşam solar, kurur.7 Eriyip bitiyoruz senin öfkenden, 2 Kızgınlığından dehşete düşüyoruz.8 Suçlarımızı önüne, 2 Gizli günahlarımızı yüzünün ışığına çıkardın.9 Gazabından kısalıyor günlerimiz, 2 Bir soluk gibi tükeniyor yıllarımız.10 Ömrümüz yetmiş yıl sürüyor, 2 Bilemedin seksen, o da sağlıklıysak; 2 En güzel yıllar da zahmetle, kederle geçiyor, 2 Çabucak bitiyor, uçup gidiyoruz.11 Kim bilir gazabının gücünü? 2 Çünkü öfken sana duyulan korku kadar güçlüdür.12 Bu yüzden günlerimizi saymayı bize öğret ki, 2 Bilgelik kazanalım.13 Vazgeç, ya RAB! Öfken ne zamana dek sürecek? 2 Acı kullarına!14 Sabah bizi sevginle doyur, 2 Ömrümüz boyunca sevinçle haykıralım.15 Kaç gün bizi sıkıntıya soktunsa, 2 Kaç yıl çile çektirdinse, 2 O kadar sevindir bizi.16 Yaptıkların kullarına, 2 Görkemin onların çocuklarına görünsün.17 Tanrımız Rab bizden hoşnut kalsın. 2 Ellerimizin emeğini boşa çıkarma. 2 Evet, ellerimizin emeğini boşa çıkarma.

1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága.2 Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!4 Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel.5 Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad;6 Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad.7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bûneinket a te orczádnak világa elé.9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.16 Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!