1 Koru beni, ey Tanrı, 2 Çünkü sana sığınıyorum.
2 RABbe dedim ki, ‹‹Efendim sensin. 2 Senden öte mutluluk yok benim için.››
3 Ülkedeki kutsallara gelince, 2 Soyludur onlar, biricik zevkim onlardır.
4 Başka ilahların ardınca koşanların derdi artacak. 2 Onların kan sunularını dökmeyeceğim, 2 Adlarını ağzıma almayacağım.
5 Benim payıma, 2 Benim kâseme düşen sensin, ya RAB; 2 Yaşamım senin ellerinde.
6 Payıma ne güzel yerler düştü, 2 Ne harika bir mirasım var!
7 Övgüler sunarım bana öğüt veren RABbe, 2 Geceleri bile vicdanım uyarır beni.
8 Gözümü RABden ayırmam, 2 Sağımda durduğu için sarsılmam.
9 Bu nedenle içim sevinç dolu, yüreğim coşuyor, 2 Bedenim güven içinde.
10 Çünkü sen beni ölüler diyarına terk etmezsin, 2 Sadık kulunun çürümesine izin vermezsin. kulunun ölüm çukurunu görmesine izin vermezsin.››
11 Yaşam yolunu bana bildirirsin. 2 Bol sevinç vardır senin huzurunda, 2 Sağ elinden mutluluk eksilmez.
1 Dávid miktámja.
2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörûségem.
4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más [isten után] sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök.
9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.