1 Ya RAB, sana sığınıyorum, 2 Utandırma beni hiçbir zaman!
2 Adaletinle kurtar beni, tehlikeden uzaklaştır, 2 Kulak ver bana, kurtar beni!
3 Sığınacak kayam ol, 2 Her zaman başvurabileceğim; 2 Buyruk ver, kurtulayım, 2 Çünkü kayam ve kalem sensin.
4 Ey Tanrım, kurtar beni 2 Kötünün elinden, haksızın, gaddarın pençesinden!
5 Çünkü umudum sensin, ey Egemen RAB, 2 Gençliğimden beri dayanağım sensin.
6 Doğduğum günden beri sana güveniyorum, 2 Beni ana rahminden çıkaran sensin. 2 Övgülerim hep sanadır.
7 Birçokları için iyi bir örnek oldum, 2 Çünkü sen güçlü sığınağımsın.
8 Ağzımdan sana övgü eksilmez, 2 Gün boyu yüceliğini anarım.
9 Yaşlandığımda beni reddetme, 2 Gücüm tükendiğinde beni terk etme!
10 Çünkü düşmanlarım benden söz ediyor, 2 Beni öldürmek isteyenler birbirine danışıyor,
11 ‹‹Tanrı onu terk etti›› diyorlar, 2 ‹‹Kovalayıp yakalayın, 2 Kurtaracak kimsesi yok!››
12 Ey Tanrı, benden uzak durma, 2 Tanrım, yardımıma koş!
13 Utansın, yok olsun beni suçlayanlar, 2 Utanca, rezalete bürünsün kötülüğümü isteyenler.
14 Ama ben her zaman umutluyum, 2 Sana övgü üstüne övgü dizeceğim.
15 Gün boyu senin zaferini, 2 Kurtarışını anlatacağım, 2 Ölçüsünü bilmesem de.
16 Ey Egemen RAB, gelip yiğitliklerini, 2 Senin, yalnız senin zaferini duyuracağım.
17 Ey Tanrı, çocukluğumdan beri beni sen yetiştirdin, 2 Senin harikalarını hâlâ anlatıyorum.
18 Yaşlanıp saçlarıma ak düşse bile 2 Terk etme beni, ey Tanrı, 2 Gücünü gelecek kuşağa, 2 Kudretini sonrakilere anlatana dek.
19 Ey Tanrı, doğruluğun göklere erişiyor, 2 Büyük işler yaptın, 2 Senin gibisi var mı, ey Tanrı?
20 Sen ki, bana birçok kötü sıkıntı gösterdin, 2 Bana yeniden yaşam verecek, 2 Beni toprağın derinliklerinden çıkaracaksın.
21 Saygınlığımı artıracak, 2 Yine beni avutacaksın.
22 Ben de seni, 2 Senin sadakatini çenkle öveceğim, ey Tanrım, 2 Lir çalarak seni ilahilerle öveceğim, 2 Ey İsrailin Kutsalı!
23 Seni ilahilerle överken, 2 Dudaklarımla, varlığımla sevincimi dile getireceğim, 2 Çünkü sen beni kurtardın.
24 Dilim gün boyu senin zaferinden söz edecek, 2 Çünkü kötülüğümü isteyenler 2 Utanıp rezil oldu.
1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.
4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!
5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtõl fogva!
6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.
8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.
9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!
10 Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
11 Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
12 Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!
13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
17 Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
18 Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.
19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
22 Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.