1 Ya RAB, öfkelenip azarlama beni, 2 Gazapla yola getirme!
2 Okların içime saplandı, 2 Elin üzerime indi.
3 Öfken yüzünden sağlığım bozuldu, 2 Günahım yüzünden rahatım kaçtı.
4 Çünkü suçlarım başımdan aştı, 2 Taşınmaz bir yük gibi sırtımda ağırlaştı.
5 Akılsızlığım yüzünden 2 Yaralarım iğrenç, irinli.
6 Eğildim, iki büklüm oldum, 2 Gün boyu yaslı dolaşıyorum.
7 Çünkü belim ateş içinde, 2 Sağlığım bozuk.
8 Tükendim, ezildim alabildiğine, 2 İnliyorum yüreğimin acısından.
9 Ya Rab, bütün özlemlerimi bilirsin, 2 İniltilerim senden gizli değil.
10 Yüreğim çarpıyor, gücüm tükeniyor, 2 Gözlerimin feri bile söndü.
11 Eşim dostum kaçar oldu derdimden, 2 Yakınlarım uzak duruyor benden.
12 Canıma susayanlar bana tuzak kuruyor, 2 Zararımı isteyenler kuyumu kazıyor, 2 Gün boyu hileler düşünüyorlar.
13 Ama ben bir sağır gibi duymuyorum, 2 Bir dilsiz gibi ağzımı açmıyorum;
14 Duymaz, 2 Ağzında yanıt bulunmaz bir adama döndüm.
15 Umudum sende, ya RAB, 2 Sen yanıtlayacaksın, ya Rab, Tanrım benim!
16 Çünkü dua ediyorum: ‹‹Halime sevinmesinler, 2 Ayağım kayınca böbürlenmesinler!››
17 Düşmek üzereyim, 2 Acım hep içimde.
18 Suçumu itiraf ediyorum, 2 Günahım yüzünden kaygılanıyorum.
19 Ama düşmanlarım güçlü ve dinç, 2 Yok yere benden nefret edenler çok.
20 İyiliğe karşı kötülük yapanlar bana karşı çıkar, 2 İyiliğin peşinde olduğum için.
21 Beni terk etme, ya RAB! 2 Ey Tanrım, benden uzak durma!
22 Yardımıma koş, 2 Ya Rab, kurtuluşum benim!
1 Dávid zsoltára emlékeztetõül.
2 Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
3 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
4 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
5 Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett.
6 Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
7 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
8 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
9 Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok.
10 Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem!
11 Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.
12 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
13 De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
14 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
15 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
16 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
17 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
18 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van.
19 Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt.
20 De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim,
21 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem! [ (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! ]