1 Acı bana, ey Tanrı, 2 Çünkü ayak altında çiğniyor insanlar beni, 2 Gün boyu saldırıp eziyorlar.

2 Düşmanlarım ayak altında çiğniyor beni her gün, 2 Küstahça saldırıyor çoğu.

3 Sana güvenirim korktuğum zaman.

4 Tanrıya, sözünü övdüğüm Tanrıya 2 Güvenirim ben, korkmam. 2 İnsan bana ne yapabilir?

5 Gün boyu sözlerimi çarpıtıyorlar, 2 Hakkımda hep kötülük tasarlıyorlar.

6 Fesatlık için uğraşıyor, pusuya yatıyor, 2 Adımlarımı gözlüyor, canımı almak istiyorlar.

7 Kötülüklerinin cezasından kurtulacaklar mı? 2 Ey Tanrı, halkları öfkeyle yere çal!

8 Çektiğim acıları kaydettin, 2 Gözyaşlarımı tulumunda biriktirdin! 2 Bunlar defterinde yazılı değil mi?

9 Seslendiğim zaman, 2 Düşmanlarım geri çekilecek. Biliyorum, Tanrı benden yana.

10 Sözünü övdüğüm Tanrıya, 2 Sözünü övdüğüm RABbe,

11 Tanrıya güvenirim ben, korkmam; 2 İnsan bana ne yapabilir?

12 Ey Tanrı, sana adaklar adamıştım, 2 Şükran kurbanları sunmalıyım şimdi.

13 Çünkü canımı ölümden kurtardın, 2 Ayaklarımı tökezlemekten korudun; 2 İşte yaşam ışığında, Tanrı huzurunda yürüyorum.

1 Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban.

2 Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

3 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]

4 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

5 Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

6 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

7 Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

8 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

9 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

10 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

11 Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért.

12 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

13 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; [ (Psalms 56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában. ]