1 Övgüler sunun, RABbe! 2 RABbe şükredin, çünkü O iyidir, 2 Sevgisi sonsuzdur.2 RABbin büyük işlerini kim anlatabilir, 2 Kim Ona yeterince övgü sunabilir?3 Ne mutlu adalete uyanlara, 2 Sürekli doğru olanı yapanlara!4 Ya RAB, halkına lütfettiğinde anımsa beni, 2 Onları kurtardığında ilgilen benimle.5 Öyle ki, seçtiklerinin gönencini göreyim, 2 Ulusunun sevincini, 2 Kendi halkının kıvancını paylaşayım.6 Atalarımız gibi biz de günah işledik, 2 Suç işledik, kötülük ettik.7 Atalarımız Mısırdayken 2 Yaptığın harikaları anlamadı, 2 Çok kez gösterdiğin sevgiyi anımsamadı, 2 Denizde, Kızıldenizde başkaldırdılar.8 Buna karşın RAB gücünü göstermek için, 2 Adı uğruna kurtardı onları.9 Kızıldenizi azarladı, kurudu deniz, 2 Yürüdüler enginde Onun öncülüğünde, 2 Çölde yürür gibi.10 Kendilerinden nefret edenlerin elinden aldı onları, 2 Düşmanlarının pençesinden kurtardı.11 Sular yuttu hasımlarını, 2 Hiçbiri kurtulmadı.12 O zaman atalarımız Onun sözlerine inandılar, 2 Ezgiler söyleyerek Onu övdüler.13 Ne var ki, RABbin yaptıklarını çabucak unuttular, 2 Öğüt vermesini beklemediler.14 Özlemle kıvrandılar çölde, 2 Tanrıyı denediler ıssız yerlerde.15 Tanrı onlara istediklerini verdi, 2 Ama üzerlerine yıpratıcı bir hastalık gönderdi.16 Onlar ordugahlarında Musayı, 2 RABbin kutsal kulu Harunu kıskanınca,17 Yer yarıldı ve Datanı yuttu, 2 Aviramla yandaşlarının üzerine kapandı.18 Ateş kavurdu onları izleyenleri, 2 Alev yaktı kötüleri.19 Bir buzağı heykeli yaptılar Horevde, 2 Dökme bir puta tapındılar.20 Tanrının yüceliğini, 2 Ot yiyen öküz putuna değiştirdiler.21 Unuttular kendilerini kurtaran Tanrıyı, 2 Mısırda yaptığı büyük işleri,22 Ham ülkesinde yarattığı harikaları, 2 Kızıldeniz kıyısında yaptığı müthiş işleri.23 Bu yüzden onları yok edeceğini söyledi Tanrı, 2 Ama seçkin kulu Musa Onun önündeki gedikte durarak, 2 Yok edici öfkesinden vazgeçirdi Onu.24 Ardından hor gördüler güzelim ülkeyi, 2 Tanrının verdiği söze inanmadılar.25 Çadırlarında söylendiler, 2 Dinlemediler RABbin sesini.26 Bu yüzden RAB elini kaldırdı 2 Ve çölde onları yere sereceğine, 2 Soylarını ulusların arasına saçacağına, 2 Onları öteki ülkelere dağıtacağına ant içti.28 Sonra Baal-Peora bel bağladılar, 2 Ölülere sunulan kurbanları yediler.29 Öfkelendirdiler RABbi yaptıklarıyla, 2 Salgın hastalık çıktı aralarında.30 Ama Pinehas kalkıp araya girdi, 2 Felaketi önledi.31 Bu doğruluk sayıldı ona, 2 Kuşaklar boyu, sonsuza dek sürecek bu.32 Yine RABbi öfkelendirdiler Meriva suları yanında, 2 Musanın başına dert açıldı onlar yüzünden;33 Çünkü onu sinirlendirdiler, 2 O da düşünmeden konuştu.34 RABbin onlara buyurduğu gibi 2 Yok etmediler halkları,35 Tersine öteki uluslara karıştılar, 2 Onların törelerini öğrendiler.36 Putlarına taptılar, 2 Bu da onlara tuzak oldu.37 Oğullarını, kızlarını 2 Cinlere kurban ettiler.38 Kenan putlarına kurban olsun diye 2 Oğullarının, kızlarının kanını, 2 Suçsuzların kanını döktüler; 2 Ülke onların kanıyla kirlendi.39 Böylece yaptıklarıyla kirli sayıldılar, 2 Vefasız duruma düştüler töreleriyle.40 RABbin öfkesi parladı halkına karşı, 2 Tiksindi kendi halkından.41 Onları ulusların eline teslim etti. 2 Onlardan nefret edenler onlara egemen oldu.42 Düşmanları onları ezdi, 2 Boyun eğdirdi hepsine.43 RAB onları birçok kez kurtardı, 2 Ama akılları fikirleri başkaldırmaktaydı 2 Ve alçaltıldılar suçları yüzünden.44 RAB yine de ilgilendi sıkıntılarıyla 2 Yakarışlarını duyunca.45 Antlaşmasını anımsadı onlar uğruna, 2 Eşsiz sevgisinden ötürü vazgeçti yapacaklarından.46 Merhamet koydu onları tutsak alanların yüreğine.47 Kurtar bizi, ey Tanrımız RAB, 2 Topla bizi ulusların arasından. 2 Kutsal adına şükredelim, 2 Yüceliğinle övünelim.48 Öncesizlikten sonsuza dek, 2 İsrail'in Tanrısı RAB'be övgüler olsun! 2 Bütün halk, ‹‹Amin!›› desin. 2 RAB'be övgüler olsun!

1 Dicsérjétek az Urat. mert örökkévaló az õ kegyelme.2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden idõben.4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bûnösök, gonoszok valánk.7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.8 De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.10 És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belõlük.12 És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!14 Epekedés epeszté õket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.18 És tûz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány elõtt.20 Felcserélték az õ dicsõségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.21 Elfeledkezének Istenrõl, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat mûvelt Égyiptomban,22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.23 Gondolta, hogy kipusztítja õket; de Mózes, az õ választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [õket.]24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az õ igéretének.25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.26 De õ felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa õket a pusztában;27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja õket a tartományokban.28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lõn.31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,33 Mert megkeseríték az õ szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította õket az Úr.35 Sõt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.36 És tisztelték azoknak bálványait, és tõrré levének azok reájok.37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertõzteték a föld öldökléssel.39 És tisztátalanokká lõnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az õ örökségét.41 És odaadá õket pogányok kezébe, és gyûlölõik uralkodtak rajtok.42 És sanyargatták õket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!43 Számtalanszor megmentette õket, de õk felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bûneikbe.44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;45 És megemlékezett velök kötött szövetségérõl, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelõdék.46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik õket fogva elvivék.47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyûjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsõítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.