Cântico de peregrinação

1 Lembra-te, Senhor, de Davi,

e de todas as suas aflições.

2 Como jurou ao Senhor,

e fez votos ao poderoso

Deus de Jacó, dizendo:

3 Certamente que não entrarei

na tenda de minha casa,

nem subirei à minha cama,

4 Não darei sono aos meus olhos,

nem repouso às minhas pálpebras,

5 Enquanto não achar lugar

para o Senhor,

uma morada para o poderoso

Deus de Jacó.

6 Eis que ouvimos falar dela

em Efrata,

e a achamos no campo do bosque.

7 Entraremos nos seus tabernáculos;

prostrar-nos-emos ante

o escabelo de seus pés.

8 Levanta-te, Senhor,

ao teu repouso,

tu e a arca da tua força.

9 Vistam-se os teus sacerdotes

de justiça,

e alegrem-se os teus santos.

10 Por amor de Davi, teu servo,

não faças virar o rosto

do teu ungido.

11 O Senhor jurou com verdade a Davi,

e não se apartará dela:

Do fruto do teu ventre

porei sobre o teu trono.

12 Se os teus filhos guardarem

a minha aliança,

e os meus testemunhos,

que eu lhes hei de ensinar,

também os seus filhos

se assentarão perpetuamente

no teu trono.

13 Porque o Senhor escolheu a Sião;

desejou-a para a sua habitação,

dizendo:

14 Este é o meu repouso para sempre;

aqui habitarei, pois o desejei.

15 Abençoarei abundantemente

o seu mantimento;

fartarei de pão os seus necessitados.

16 Também vestirei os seus sacerdotes

de salvação,

e os seus santos

saltarão de prazer.

17 Ali farei brotar a força de Davi;

preparei uma lâmpada

para o meu ungido.

18 Vestirei os seus inimigos

de vergonha;

mas sobre ele

florescerá a sua coroa.

1 Grádicsok éneke.

Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról; 2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének: 3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba; 4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert; 5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot! 6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein: 7 Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához! 8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája! 9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek! 10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől! 11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe; 12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek. 13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül: 14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem; 15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel; 16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei. 17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek. 18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.