Ao mestre de canto, segundo a melodia "Não destruas". Salmo de Asafe. Cântico

1 A ti, ó Deus, glorificamos,

a ti damos louvor,

pois o teu nome está perto,

as tuas

maravilhas o declaram.

2 Quando eu ocupar o

lugar determinado,

julgarei retamente.

3 A terra e todos os seus moradores estão dissolvidos,

mas eu fortaleci as suas colunas.

(Selá.)

4 Disse eu aos loucos:

Não enlouqueçais, e aos ímpios:

Não levanteis a

fronte;

5 Não levanteis a vossa fronte altiva,

nem faleis

com cerviz dura.

6 Porque nem do oriente, nem do ocidente,

nem do deserto

vem a exaltação.

7 Mas Deus é o Juiz:

a um abate,

e a outro exalta.

8 Porque na mão

do Senhor há um cálice cujo vinho é tinto;

está cheio de mistura;

e dá a beber dele;

mas as escórias dele todos os ímpios

da terra as sorverão

e beberão.

9 E eu o declararei para sempre;

cantarei louvores ao Deus

de Jacó.

10 E quebrarei todas as forças dos ímpios,

mas as forças

dos justos serão

exaltadas.

1 Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. 2 Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid. 3 Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek. 4 A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. Szela. 5 A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat! 6 Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal; 7 Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás; 8 Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal! 9 Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője. 10 Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének. 11 És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.